Basic HTML Version
Jelölése:
Mérhető ismérvek esetén kiszámíthatjuk az adatsokaság átlagát. De vajon m
esetben jól jellemzi-e ez a mutató a sokaságot?
2. példa
Kovácsék mindig ugyanannyi benzint tankolnak
az autójukba. A benzinkútnál feljegyzik a kilomé-
teróra állását, így tudják, hogy az adott mennyisé-
gű üzemanyaggal hány km-t tettek meg:
530 528 503 514 499 498 510 5002 511
Vitathatatlan, hogy az utolsó előtti adatot elírták.
A helyes adat valószínűleg 502 lenne.
Számítsuk ki mindkét esetben az adatok átlagát!
¯ =
530 + 528 + 503 + 514 + 499 + 498 + 510 + 5002 + 511
9
≈
1010 6 km.
Helyes adatokkal:
¯ =
530 + 528 + 503 + 514 + 499 + 498 + 510 + 502 + 511
9
≈
510 6 km.
Ha hisznek a felírt adataikból számolt középértéknek, alaposan becsapják ma
Persze egy ilyen irreális érték minden bizonnyal feltűnne
Mindenesetre látható, hogy egy kiugró érték lényegesen befolyásolja a számta
zepet, az eredménynek nem sok köze van az adatok többségéhez. Segíthetne
módusz kiszámítása, de itt most annyi módusz van, ahány adat, és ha lenne
egyforma adat, nem biztos, hogy jól jellemezné a sokaságot.
Megjegyzés:
A statisztikában ezen hiba elkerülése érdekében a számtani köz
számításánál el szokták hagyni az adatsokaság legkisebb és legnagyobb elemé
megmaradt adatok számtani közepét számolják ki.
TEX 2013. június 30. –
(14. lap/233. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(12ST)
C
M
Y
K