1
re, és azt 3-nál metszi. Az pont akkor van rajta a gra-
fikonon, ha második koordinátája (3).
(3) =
−
2
3
·
3 + 2 = 0, azaz ha = 0, az pont rajta van
a grafikonon.
b)
Minden olyan pont, amelynek első koordinátája 3, de második koordinátáj
nagyobb, már a sárga tartományba esik, azaz az pont akkor van a grafikon
ha 0.
c)
Minden olyan pont, amelynek első koordinátája 3, de második koordinátáj
kisebb, a kék tartományba esik, azaz az pont akkor van a grafikon alatt, ha
a)
Azok a pontok, amelyeknek második koordinátája
−
2, egy olyan tengelly
huzamos egyenesen vannak, amely az tengelyt
−
2-nél metszi. A grafikonr
vasható, hogy ezen az egyenesen van a grafikon (6;
−
2) pontja. Tehát = 6
van a pont a grafikonon.
b)
Ha értékét növeljük (tehát az tengelyen jobbra haladunk), a sárga tarto
lépünk, tehát
6 esetén lesznek a pontok a grafikon fölött.
c)
Ha értékét csökkentjük (tehát az tengelyen balra haladunk), a kék tarto
lépünk, tehát
6 esetén lesznek a pontok a grafikon alatt.
Nézzük meg, egy lineáris függvény grafikonja hol metszi az tengelyt! Az
gely pontjainak első koordinátája 0, tehát a függvények 0 helyen felvett helyett
értékét kell vizsgálni.
( ) = + , tehát (0) =
·
0 + = , tehát az
"
→
+ függvény gra
a (0; ) pontban metszi az tengelyt.
Ha egy
"
→
+ hozzárendeléssel megadott lineáris függvény esetén
a függvények grafikonja átmegy az origón.
Ez a felfedezésünk segít minket abban, hogy tetszőleges lineáris függvény grafi
megrajzoljuk az értéktáblázat elkészítése nélkül.
TEX 2013. június 30. –
(20. lap/88. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(09FV)
C
M
Y
K
88