Basic HTML Version
11
Seurat és a pointillizmus
a pointillista (poentilista) festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színek-
ből álló, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol
ritkulnak, és a kevert színek csak kellő távolságból – a néző szemében –
állnak össze egységes színfolttá. a festők palettán történő színkeverés
helyett az
optikai színkeverést
alkalmazták. rájöttek, hogy az optikai-
lag összekevert színek tisztábbak, mint a palettán kikevertek. a látható
szín természetesen a valóságban nem létezik, csak a szem recehártyá-
ján és a tudatunkban jön létre. a
pointillista stílusban
alkotó festők fel-
használták a Chevreul-féle szimultán kontraszt törvényeit annak érdeké-
ben, hogy képeiken izgalmas, vibráló hatást érjenek el. a tudományos
színelmélet tapasztalatait alkalmazva észrevették, hogy az egymás mel-
lé festett komplementer (kiegészítő) színpárok felerősítik egymás hatá-
sát, intenzitását. Vajon miért? azért, mert minden szín egyidejűleg (szi-
multán módon) létrehozza a maga kiegészítő színét. a vörös a zöldet,
a sárga a lilát, a narancs a kéket stb. a pointillizmus fő képviselői, Georges
Seurat és Paul Signac (pól szinyák) divizionistáknak nevezték magukat.
Seurat stílusa teljesen eltért az impresszionistákétól. a színkeverés tör-
vényszerűségére épülő, mozaikszerűen, mértani pontossággal egy-
más mellé festett festékpöttyök nem tették lehetővé a spontán alkotói
stílust. Nagy hangsúlyt helyezett a kompozícióra is. a képein szereplő
egyszerű, tömbszerű formák határozottan kiemelkednek a háttérből
annak ellenére, hogy sokszínű festékpöttyökből állnak.
Georges Seurat
(zsorzs szörá; 1859–1891):
Vasárnap
délután a Grande Jatte szigetén
(1886), olaj, vászon,
206 × 306 cm, Chicago, art Institute
Seurat a párizsi Szajna-part népszerű kirándulóhelyét örökítette
meg a legújabb divat szerinti nyári ruhákba öltözött emberekkel.
A viseletek az 1884-es divatot mutatják, ugyanis abban az évben
kezdte el festeni, és két évig tartott a munkaigényes kép elkészí-
tése. Az egyszerű, tömör formák jól szemléltetik az aktuális
divatsziluettet.
A turnűr divatja
A krinolin (abroncsszoknya) az
1880-as évek elejétől elöl egyre la-
posabbá, ugyanakkor hátul egyre ter-
jedelmesebbé vált, és megjelent
a krinolin hátul duzzadó változata,
a
turnűr
(fardagály). A duzzadó
forma kontrasztjaként a nők szo-
ros fűzővel karcsúra fűzték dere-
kukat. A fűzőbe lószőrrel kitömött
farpárnát építettek, és erre vették fel
az acélvázas turnűrt, majd
a fodros alsószoknyát, végül a felső-
ruhát. A szűk fűző fölfelé nyomta a
melleket, és az elöl-hátul duzzadó
formáktól a nők oldalnézete kü-
lönös, S alakúvá vált.
1. A 19. századot bemutató fejezetben meg gyelhettük a korabeli viseletek divatját. Kutass a
könyvtárban vagy az interneten! Gyűjts további festményeket és a viseleteket bemutató rajzokat
a 19. század művészetéből, majd jellemezd önállóan a fér ak és a nők öltözködését!
2. Rajzold meg magadat egy 19. századi viseletben! Egé-
szítsd ki az arcképfotódat a választott viselet megrajzolá-
sával!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 101
8/2/13 12:45: