Page 105 - képzeletv10_Opt2

15
Paul Gauguin: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová
megyünk? (1897), olaj, vászon, 139×375 cm, Boston,
Museum of fine arts
A festményről készített kontúrrajz
Szimbólumtérkép
Gauguin már a festmény címadásában is a szimbólumok nyelvén fogal-
mazta meg, illetve tette fel nekünk és természetesen magának az élet
nagy kérdéseit: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? ezek
a gondolatok – főleg idős korban – mindenkit foglalkoztatnak, azon-
ban hiába az igyekezet, egyértelmű és konkrét válaszokat ezekre a kér-
désekre nem adhatunk.
A mű csupa jelkép és a keleti írásokhoz hasonlóan jobbról balra ér-
telmezhető. az élet kezdetét, a születést a csecsemő, míg az elmúlást,
a halált a fejét kezeibe fogó öregasszony jelképezi. a közöttük lévő ala-
kok az emberi élet különböző ciklusait – a gyermekkort, a fiatalkort és
a felnőttkort – szimbolizálják. a művész misztikus, vallásos hit iránti ér-
deklődése tükröződik a táj édenkertszerű megformálásában. a Tudás fá-
ja alatt sétáló, beszélgető figurák a rációt testesítik meg, és egyben a föl-
di létre is utalnak. az éppen almát szakító asszony minden valószínűség
szerint Évát, a háttérben lévő, karjait az ég felé emelő női bálvány szobra
pedig az ember és a természet egyesülésének vágyát hivatott kifejezni.
Különös történet fűződik ehhez a festményhez. Gauguin élete mély-
pontján, betegen, súlyos depresszióval küzdve utolsó kinyilatkoztatás-
nak szánva alkotta meg. amikor befejezte a munkát, arzént vett be, de
szerencsére életben maradt. „Halálom előtt minden energiámat abba
fektetem, hogy iszonyatos körülmények között kifejezzem ezt a fájdalmas
szenvedélyt, minden javítgatás nélkül létrehozzam ezt a tiszta látomást; itt
minden kapkodás megszűnik, és győzedelmeskedik az Élet […]” – írta.
Az alma mint jelkép
Kerekded alakja miatt értelmezhető az alma ősi termékenység-
szimbólumként, de utalhat a Földre, a világegyetemre is. A keresz-
tény szimbolikában azonos a Tudás Fájának tiltott gyümölcsével,
így a bűnbeesést, a földi vágyakat, a kísértést jelképezi. Ugyanak-
kor ábrázolhatja az isteni bölcsességet, esetleg a megváltást is.
A görög mitológiában az aranyalma kezdetben a halhatatlanságot,
majd a viszályt, később Aphrodité tulajdonába kerülve a szerelmet
jelképezte.
1. Tanulmányozd a festményt! Az elemzés alapján keresd ki és írd
le a füzetedbe, mit szimbolizálnak a rajta szereplő (számokkal je-
lölt) gurák! Vigyázz, hogy a kép a keleti írásokhoz hasonlóan
jobbról balra értelmezhető!
2. A kép nemcsak embereket, hanem különböző állatokat, ma-
darat, kecskét, macskát és kutyát is ábrázol. Nézz utána, milyen
jelképes tartalommal rendelkeznek!
3. Készíts a műről külön rajzlapon színvázlatot!
4. Rajzold meg a kép kompozíciós vázlatát is! Külön lapon dolgozz!
1.
11.
10.
9.
7.
8.
5.
6.
4.
2.
12.
13.
3.
képzeletv10_uj_2013.indd 105 8/2/13 12:45: