Page 147 - képzeletv10_Opt2

Basic HTML Version

147
Szerkezeti kontúrrajz
Henri Matisse
Vörös harmónia
(
Vörös szoba,
1908) című képéről
Színvázlat
Henri Matisse
Kalapos nő
(1905) című képéről
a fauve-ok
szellemi irányítója Henri Matisse
volt, aki a feleségéről ké-
szített
Kalapos nő
című portréjával kulcsszerephez jutott az 1905-ös
Őszi Tárlaton. Természetellenes színei, vad ecsetkezeléssel kialakított kép-
felületei mélyen megdöbbentették a nézőközönséget. annyira nem tet-
szett nekik ez a mű, hogy Leo Stein amerikai kritikus a
„legvisszataszítóbb
festékpacának”
minősítette. az elutasító fogadtatás után azonban a va-
dak festményei a legkeresettebb művekké váltak a műtárgypiacon.
Matisse
Vörös harmónia
című képén egy szobabelsőt látunk, ahol
egy asszony rendezgeti a gyümölcsöstálat, az asztal mellett két szék áll,
a kép bal felső sarkában pedig „kép a képben” megoldással egy tájkép
részlete jelenik meg. Nem történik semmi különös, mégis izgalmasnak
érezzük a festményt. Vajon miért? Talán az egyformán vörös alapszínű
asztalterítő és fal szinte az egész képet beborító élénk színhatása vagy
az arabeszkszerűen kanyargó minták miatt, amelyek alig követik a kü-
lönböző irányú síkokat? a kompozíción nem érződik térmélység a pers-
pektíva és az árnyékolás hiányából adódóan.
Pályája kezdetén az impresszionista, majd a neoimp-
resszionista stílus híve volt. elsőként a
Gyönyör,
pompa, csend
című képén fedezhetünk fel fauvista
festészeti vonásokat. Később már egyre merészeb-
ben fogalmazta át a látványt, formavilága egyszerű-
södött, absztrahálóbbá vált. 1905 nyarát Derainnel kö-
zösen Collioure-ban (kolliur) töltötte, ahol kialakította
fauvista stílusát. a pointillista színkezelést a komple-
menter színek kontrasztjaival felerősített színfelüle
tek váltották fel. Saját maga így fogalmazta ezt meg:
„A tiszta, világos, kitörő színt szeretem, és mindigmeglep,
ha azt látom, hogy feleslegesen tompítják és bepiszkítják
a színek szépségét. Az egyik legnagyobbmodern győze-
lema szín útján való kifejezés titkának megfejtése.”
Színvi-
lágának letisztulása, elszakadása a valóságtól rendkívül
tömör, mélység nélküli, dekoratív stílust hozott létre,
amelyben a szín és a vonal kifejezőereje összegződött.
fauvista korszakának művészetét a szín mellett az ara-
beszkszerű vonal és a ritmus jellemezte leginkább. eb-
ben a korszakában alkotta meg többek között a
Ma-
dame Matisse
(1905),
Az életöröm
(1906) és a
Vörös
harmónia
(1908) című képeit is.
a fauve-ok talán legtudatosabb tagja egyik kijelenté-
sében hangsúlyozta:
„A színek a kezünkben robbanó-
töltetekké váltak.”
Tájképsorozatán a pointillista tech-
nikát a gauguini egységes, dekoratív színmezőkkel
ötvözte. az alap- és kiegészítő színek között fellépő
kontraszthatásokat kutatta.
Henri Matisse (
– )
André Derain (
– )
André Derain:
Tánc
(1906), olaj, vászon,
185×228 cm, Genf, fridart alapítvány
Keresd meg a
Vörös harmónia
című kép eredetijét, és tanul-
mányozd a kompozíciós megoldásait! Színezéssel látható-
vá tettük a főszereplő hölgy alakját, a háttér „kép a képben”
megoldású tájrészletét, valamint az arabeszkszerű mintákat.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 147
8/2/13 12:47: