Basic HTML Version
161
A futurista festészet
a futuristák, miközben rátaláltak sajátosan egyéni képalkotói módsze-
reikre, más stílusokból és technikákból is ihletet merítettek.
ezek a következők voltak:
• a késő impresszionista festők
pointillista technikája,
• a
kronofotográ a módszere,
• a
szimultaneitás
(egyidejűség)
elmélete,
• a
kubizmus térfelfogása
és
• a Delaunay által képviselt
or zmus.
az apró pontokból, kisebb ecsetvonásokból felépített kompozíciót
korábban, a 19. században már alkalmazták. a pointillizmus (vagy másik
nevén divizionizmus) Georges Seurat (zsorzs szörá) és Paul Signac (pól
szinyák) késő impresszionista festők szín- és fényfelbontó módszere
volt. Tiszta, keveretlen színeket helyeztek egymás mellé, így a színek
optikai keveredéséből jöttek létre az árnyalatok – nem a vásznon, ha-
nem a néző szemében.
a futurista képszerkesztés alapját a mozgás és a fény által felbontott
formák képezték, ezért nyúltak vissza a pointillizmus fényfelbontó mód-
szeréhez. azonban már nemcsak a színkeverés, hanem a szaggatott
ecsetkezelésből adódó dinamizmus lehetőségeit is kiaknázták. azzal is
kísérleteztek, hogy megörökítsék a retinán éppen csak feltűnő képek
villámgyors egymásutánját, hasonlóan a kronofotográfiákhoz. az előző
oldalon látható Balla-festmény is Marey-nek a madarak mozgását ábrá-
zoló
kronofotója
alapján készült.
a látványról szerzett benyomások egész sorozatát tudták így egyet-
len kompozícióban megjeleníteni. az időben egymás után lezajló
mozzanatokat sűrítették, egyesítették a képsíkon. ezt nevezik a festé-
szetben
szimultaneizmusnak.
ennek tükrében már kicsit sem csodál-
kozunk azon, miért festettek rengeteg lábat egy kiskutyának vagy ép-
penséggel egy vágtázó lónak.
Eadweard Muybridge
fényképe (1884–1887)
Carlo Carrá:
Ló és lovasa
(1913), tinta, tempera, vászonra ragasztott papír,
26×36 cm, Milánó, Pinacoteca di Brera
Umberto Boccioni:
Az utca zaja behatol a házba
(1911), olaj, vászon, 70×75 cm, Hannover, Sprengel
Museum
Muybridge
fényképeken örökített meg mindenféle emberi és ál-
lati mozgássorozatot. A fotózás során egyszerre több fényképező-
gépet használt. Általában tizenkét kamerával dolgozott. A sorban
elhelyezett kamerák zárjához egy-egy vékonyabb zsineget kötött.
A modell (pl. egy ló) elfutott a kamerák előtt, így egymás után sza-
kította el és egyben ki is oldotta a kamerák zárját. Ezáltal a fényké-
pezőgépek mindegyike más-más mozzanatot rögzített. Így készí-
tette híres fázisképeit.
A francia ziológus,
Étienne-Jules Marey
őt is túlhaladta, ami-
kor már nemcsak az anatómiai változásokat jelenítette meg, ha-
nem a mozgás ritmusának absztrakt formáit is. Ő az ún.
kronofo-
tográ a
(’időfényképezés’; mozgó testek fényképezése gyors
egymásutánban) módszerével dolgozott, ami azt jelentette, hogy
az egész mozgásfolyamatot ugyanazon a lemezen rögzítette (vagy
az expozíciós időt meghosszabbítva, vagy többször egymás után
exponálva).
A mozgó tárgyról a fotópuskája egy másodperc alatt tizenkét felvé-
telt tudott készíteni olyan módon, hogy egy tárcsa, amelyen rés
volt, egy másodperc alatt körbeforgott, és így sorban egymás után
világította meg a fotópuska tárába fűzött lmszalag tizenkét koc-
káját. Egy-egy kocka tehát 1/12 másodperc alatt exponálódott.
Milyen összefüggést fedezel fel Muybridge fotója és Carrá
Ló és lovasa
című festménye között?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 161
8/2/13 12:48: