Basic HTML Version
169
az avantgárd művészek, így a DaDa csoport tagjai is kedvelték az olyan
technikákat, amelyek szakítottak az addigi hagyományos képzőművé-
szeti módszerekkel. Ilyen újszerű technikának számított a ready-made,
az assemblage vagy a
fotómontázs.
a berlini dadaisták elsőként fedezték fel és aknázták ki a fotómon-
tázsban rejlő lehetőségeket. először csak automatikusan, a véletlennek
esélyt adva, később tudatosan helyezték egymásra vagy egymás mellé
a kivágott fotódarabkákat, prospektus- és újságrészleteket.
John Heart eld
(1891–1968) felhagyva a különféle anyagok együt-
tes használatával, kizárólag fotókivágásokból alakította ki erőteljes poli-
tikai üzenetet hordozó montázsait. ezekkel fejezte ki ellenszenvét a hit-
leri Németország fasizmusa, illetve a fasiszták fennmaradását támogató
nagytőkések politikájával szemben.
Kurt Schwitters
(1887–1948), aki Hannoverben szinte egymaga kép-
viselte a dadaista törekvéseket, számos kollázst, reliefet, assemblage-t
készített. Műveit
Merz
nek nevezte el. a szót a Kommerzbank kifejezés-
ből vette át az első szótag elhagyásával, amikor a bank egyik prospek-
tusát a képéhez felhasználta. a
kommerz
(’kereskedelem’) szó jelentése
is szerepet játszhatott a névválasztásában. Kompozícióit hulladékokból,
„szemétből”, utcán talált tárgyakból (pl. kötéldarabból, konzervdoboz-
ból, gépi alkatrészekből, számlákból, elhasznált belépőjegyekből stb.)
alkotta meg. Bár nagy szerepet tulajdonított a véletlennek, mindig töre-
kedett bizonyos harmóniára. Művei esztétikailag egységes hatásúak.
a művészetet úgy tette a hétköznapi élet részévé, hogy még a műter-
mét is „szoborrá” változtatta. a
Merzbau
nevet viselő épületkonstrukció
anyagául szintén hulladékokat használt. 1920 és 1937 között folyamato-
san – egyik szobából a másikba hatolva – építette fel.
Kurt Schwitters:
Bonyolult
(1936–1937), kollázs,
18×15 cm, albright-Knox art Gallery, Buffalo
John Heart eld:
Adolf, a szuperman. Aranyat nyel és
hülyeségek jönnek ki a száján
(1932), fotómontázs,
35,4×24,6 cm, Galleria Schwarz, Milánó
Amikor Heart eld ezt a fotómontázsát készítette, Németország-
ban óriási volt a munkanélküliség, és teljes a létbizonytalanság.
1932-ben volt a válság mélypontja. A júliusi választásokon –
a nemzeti tőkések és berlini bankárok jóvoltából – a nemzetiszoci-
alisták 80 millió márkát költhettek propagandára. A legtöbb sza-
vazatot sikerült ugyan elnyerniük, de a 38% még mindig nem volt
elegendő a többségi kormányzáshoz, különösen nem a 2/3-os
többséghez, ezért 1932 novemberében újabb választásokat tartot-
tak. A nemzetiszocialista párt kasszája teljesen kiürült, így néhány
hónap alatt 4%-ot veszítettek a szavazásnál. Heart eldnek ezt
a montázsát Berlinben nagyon sok helyen ragasztották ki nem
sokkal azután, hogy a nemzetiszocialistáknak hajszál híján nem
sikerült a többséget megszerezniük a Reichstagban. Így a művész
ezzel az alkotásával tovább tetézte az amúgy is csalódott fasiszta
érzelmű politikusok bosszúságát.
a fotómontázs olyan mű, melyet fényképekből vagy
más nyomtatványokból (pl. újságokból, prospektu-
sokból, katalógusokból) kivágással és ragasztással
hoznak létre. a fotómontázs tehát nem más, mint
papírkivágásokból komponált kollázs (ragasztott
kép). fontos tulajdonsága, hogy különböző dolgokat,
amelyek eredetileg egészen más céllal készültek, ösz-
szeilleszt, és ezáltal megváltoztatja jelentéstartalmu-
kat. ez a műfaj is új (egyéni, kor- és társadalmi) szim-
bólumok, jelképek létrehozásának lehetőségét
biztosította. ezt használták ki a modern irányzatok.
Fotómontázs
Készíts olyan kollázst, amely egy általad fontosnak tartott
problémára hívja fel a gyelmet (pl. drogellenes, környezet-
védelmi témákat feldolgozó)!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 169
8/2/13 12:48: