Basic HTML Version
173
a belga
René Magritte
is eltávolodott a hagyományos képi megol-
dásoktól. a festészettechnikai módszerek területén konzervatívabb-
nak bizonyult ernstnél. Munkáinak nagysága leginkább többértelmű-
ségükben rejlett. Kiaknázta a fordított helyzetekből adódó ábrázolás
lehetőségeit.
„[…] festményein az ábrázolások majdnem mindig éles el-
lentétben állnak egymással, ezáltal olyan megdöbbenést keltenek, ami el-
ménket kizökkenti közönyéből és gondolkodóba ejt”
– ezekkel a szavakkal
jellemezte Marcel Paquet (marszel paké) Magritte művészetét.
az oroszországi, vityebszki születésű
Marc Chagall
nem tartozott szo-
rosan a szürrealisták központi figuráihoz, inkább az ún.
École de Paris
*-
hoz (ekol dö pari) sorolható, de képzeletbeli, álomszerű birodalmat idé-
ző kompozíciói miatt személye ehhez az irányzathoz is köthető. Párizsi
tartózkodása idején sem szakadt el otthonától, Oroszországtól. Képei-
nek témáit többször merítette a zsidó közösség és a falusi élet hétköz-
napjaiból (pl. tehenet fejő asszony, vállán kaszával sétáló földműves,
templom, kakas, szekér stb.). a leghíresebb, az
Én és a falu
(1911) című
festményén az avantgárd törekvéseit sajátosan ötvözte a népművé-
szettel. Látomásait, emlékképeit a tapasztalatnak ellentmondó arányo-
kat alkalmazva, mesteri színhasználattal, költői módon ábrázolta.
René Magritte:
A szabadító
(1947), olaj, vászon, 99×78,7 cm, Los angeles, County
Museum of art
Vértes Eszter:
Chagall
Hegedű kecskével
című képéről
készült másolat
(diákmunka), Városmajori Gimnázium,
Budapest
Figyeld meg Magritte
A szabadító
című képét! Az ülő gura előtti táblán kulcs, madár, pohár és
pipa rejtélyes jelei láthatók. Lehet-e ezeknek a titokzatos jeleknek konkrét jelentésük? Külön-
külön felismerhetők, de együtt mélyebb tartalmakat is kifejezhetnek. Mi a véleményed erről?
Marc Chagall:
Én és a falu
(1911), olaj, vászon,
192×151 cm, New york, The Museum of Modern art
A kép kompozíciójában egy kör rajzolódik ki (napszimbólum),
amely absztrakt színképként jelenik meg, majd a valóság kü-
lönböző tartományaiból vett motívumokat festői egységbe ren-
dezi. A mű négy rétegét emberi és állati archetípusok, a termé-
szet (egy ág formában) és a civilizáció (a falu) uralják.
A festményt át- meg átszelő ívek és átlók a témát egységbe
rendezik, rendszerbe foglalják. Chagall gyermekkori emlékeinek
felidézésére két izgalmas ábrázolási módszert is felhasznált:
a motívumok egymás mellé rendezését és a formák bizonyos át-
tetszőségét. Álomszerű koloritját a meleg és hideg színek, vala-
mint a komplementer színpárok ellentétére építette. Akárcsak
a témafeldolgozása, úgy a színvilága is inkább a lelki tapasztalá-
sának a megnyilvánulása, mintsem a valóság naturalista feldol-
gozása.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 173
8/2/13 12:48: