Basic HTML Version
17
Az illuzionisztikus tér
a
Szentháromság (Trinità)
című freskó az első olyan képek közé tartozik,
amelyek amatematikailag pontosan szerkesztett lineáris perspektíva se-
gítségével valódi térmélység illúzióját keltik. Masaccio (mászáccsó) a ke-
resztre feszítés jelenetét nem a korábban megszokott arany háttér elé,
hanem építészeti környezetbe helyezte. az irányvonalak a néző szem-
magasságában lévő egyetlen enyészpont (iránypont) felé közelednek,
amelyek a vakolatba metszve még ma is látszódnak a kereszt talpánál
a festék alatt. a tökéletes szerkesztésről Vasari is elismerően nyilatkozott:
„A perspektívában ábrázolt és rozettadíszes kazettákra osztott dongabol-
tozat kockái a távlati rövidülésben olyan szépen futnak össze, hogy úgy
rémlik, mintha átlyukasztanák a falat.”
a térmélység illúzióját akkor érzi legjobban a néző, ha meghatározott
távolságra áll a freskótól úgy, hogy a szemmagasság vonala megegyez-
zen a festett kápolna padlózatáéval. ekkor olyan érzése támad, hogy egy
valódi kápolna falba mélyedő belsejét látja a történet egyre távolabb ál-
ló szereplőivel, és ő maga is résztvevője a jelenetnek. a legközelebbi-
eknek a lépcső két oldalán térdelő imádkozó donátorokat (adományo-
zókat) érzékeli a néző. Ők inkább a templomtér valóságban jelen lévő
szereplőinek, mintsem a kép résztvevőinek látszódnak. Kicsit távolabbi-
nak tűnik az oszlopok mellett álló Szűz Mária, aki Krisztusra mutatva a
kép nézőjére tekint kifelé, és ezáltal a nézőt is a jelenet részesévé teszi.
Vele szemben áll Keresztelő Szent János, aki elborzadva figyeli Krisz-
tus szenvedését. Leghátul áll a megfeszített Krisztus testét tartó atya.
a keresztet az atya tartja, közte és Krisztus között a Szentlélek galamb-
ja lebeg. a kereszt mellett Mária és János áll, akik a hagyomány szerint a
hívők és Isten között közvetítenek. a horizont alatt egy rálátásban meg-
festett szarkofágon fekvő csontváz képét látja a néző. a csontváz uta-
lás lehet ádám sírjára, amely állítólag Krisztus keresztje alatt volt a Gol-
gota hegyén. a fölötte lévő szöveg mindenkit elgondolkodtat:
„Voltam,
aki vagy, leszel, ami vagyok.”
A Szentháromság
(Trinità)
térmélységet érzékeltető szerkezeti rajza.
a Szentháromság
témáját bemutató kompozíció keretét festett falpillérek alkotják. a közéjük festett
illuzionisztikus kápolnatér a mélybe vezeti a tekintetet, és a szenvedő Krisztusra
irányítja a néző tekintetét.
Masaccio
(1401–1428):
Szentháromság
(
Trinità;
1425–1428), freskó, 667×317 cm, firenze,
Santa Maria Novella-templom
Brunelleschi:
Ospedale degli Innocenti
(1420–1436)
A
Szentháromság
freskó építészeti részlete
A festett kápolna mintájául a feltételezések szerint a renzei le-
lencház antik hatású kapuzata szolgált. Az épülethez hasonlóan
a festményen is félköríves bolthajtás köti össze az oszlopokat.
(Az épületen korinthoszi, a festményen jón stílusú oszlopok lát-
hatók.) A párkány és a boltívek által határolt íveket az egyszerű
homlokzat jellegzetes díszei, a kerek domborművek (tondók)
töltik ki. A festmény architektonikus hasonlósága annyira fel-
tűnő, hogy többen úgy gondolták, hogy az építészeti hátteret
Brunelleschi szerkesztette meg Masaccio számára.
Horizontvonal
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 17
8/2/13 12:41: