Basic HTML Version
19
Oltárok, oltárképek
A genti oltár
a németalföldi testvérpár – Hubert és Jan van eyck – munkás-
ságát nagyon nehéz elválasztani egymástól. a Hubert életében
készült korai műveket általában közös alkotásnak feltételezi az
utókor. a genti oltár esetében is eltérő a szakértők véleménye,
ezért a kinyitott szárnyas oltár képeit közös alkotásnak tekin-
tik. a két festő a bibliai jelenetek szemléletes megjelenítésével,
a földi élet szépségeinek realisztikus bemutatásával és a fes-
tői stílus megújításával példaképül szolgált a reneszánsz festők
nemzedékének.
A huszonhat festményből álló
szárnyas oltár becsukott tábláin
az alsó sor festett
fülkéiben a donátor házaspár (Jodocus Vid és felesége) portrészerű hűséggel megfestett
alakja látható. Kettőjük között áll Keresztelő Szent János báránnyal a kezében, és a kely-
het tartó János evangélista. A szoborszerű hatást a
grisaille
(grizell) technikával érte el
a festő, amihez csak a szürke szín árnyalatait használta. A középső sáv
Angyali üdvözlet
című jelenetében az örömhírt hozó Gábriel arkangyal érkezik, és kezében a szűzi tiszta-
ságot jelképező liliomot tartva így üdvözli Máriát:
„Gyermeket fogansz, út szülsz és
Jézusnak fogod nevezni.”
A jobb szélső képkeretben Mária imazsámolyon térdel, feje
felett galamb lebeg.
„A Szentlélek száll rád s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával”
–
olvashatjuk a Bibliában. Az olvasópulton fekvő nyitott könyvben az angyal megjelenése
előtti pillanatban éppen a messiási jövendölést olvasta Mária. A középső képek Gent vá-
rosára vezetik a tekintetet, a belső térben pedig további jelképeket láthatunk. A fehér tö-
rülköző Mária tisztaságát, a mérműves üvegablak a sérthetetlen szüzességét, a víztartó
edény pedig az élet vizét jelképezi. A harmadik szint lunettáiban Zakariás prófétát, mel-
lette az erythreai (eritreai), majd a cumeaei (kumeai) szibillát (jósnőt), végül Mária fölött
Mikeás prófétát látjuk. A kezükben tartott papírtekercsek a Krisztusra vonatkozó jöven-
döléseket tartalmazzák.
A
nyitott oltár
fő jelenete
A Bárány imádása
. A szimmetrikus kompozíció középpontjá-
ban a virágos réten, egy oltáron áll az Isten báránya,
„aki elveszi a világ bűneit”
(Jn 1,26).
A bárány misekehelybe csorgó vére az egész emberiségért hozott krisztusi véráldozatot
jelképezi. Az oltár körül térdelő tizennégy angyal Krisztus szenvedésének tizennégy ál-
lomását (stáció*) eleveníti meg, kezükben Krisztus szenvedéseinek eszközeit tartják.
A kép előterében álló élet vizének kútja a mindenkihez eljutó kegyelem jelképe.
A kúttól balra az ószövetségi szentek előtt a tizenkét próféta térdel. Jobbra, az életet és
a győzelmet jelképező pálmaágat tartó vértanúk csoportja előtt – a tizenkét apostol kö-
zött – Szent Pál és Barnabás térdel. Hátulról püspökök és vértanú szüzek közelítenek az
oltár felé. A háttérben a mennyei Jeruzsálem palotái és templomai emelkednek. A kép
legfelső pontjából a Szentlélek árasztja szét sugarait a jelenetre. A középső kép helyszíne
folytatódik az oldalszárnyakon is.
A nyitott oltár felső képsorában az Atyaisten ül középen. Baljában a világmindenséget
kormányzó jogar, jobbját áldásra emeli, lábai előtt nyitott liliomos aranykorona. Jobb ol-
dalán Mária, balján Keresztelő Szent János ül. A szélső szárnyakon az éneklő és a zenélő
angyalok mellett Ádám és Éva valósághű, meztelen alakja áll egy-egy festett kőfülkében.
A bűnbeesést befejezett tényként jelenítik meg azáltal, hogy eltakarják magukat a kezük-
kel és a falevelekkel. Ádám és Éva feje felett leendő gyermekeik, Káin és Ábel életének két
eseményét: az áldozatbemutatást és a testvérgyilkosságot örökítették meg a művészek.
Jan van Eyck:
A genti oltár csukott szárnyakkal. Angyali üdvözlet
(1432 előtt), fa, olaj, 350×236 cm, poliptichon, Gent, Szent Bavo-
székesegyház
Hubert
(1385 körül – 1426)
és Jan van Eyck:
A genti oltár kinyitott
szárnyakkal. A Bárány imádása. Atyaisten
Gyűjtsd ki a képelemzések szövegeiből, hogy milyen jelképes formák segítik
a bibliai jelenetek mondanivalójának és összefüggéseinek megértését!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 19
8/2/13 12:42: