Basic HTML Version
22
Fényes Adolf
(1867–1945):
Babfejtők
(1904),
olaj, vászon, 86×78,5 cm, Budapest, Magyar Nemzeti
Galéria
Fényes Adolf művészetének első szakaszában sötét tónusú, rea-
lista életképeket festett a
Szegényemberek élete
címmel. 1903-
tól a nyarakat a szolnoki művésztelepen töltötte. A természet-
ben való festés –
plein air
– hatására festményei világosabbá
váltak. A paraszti életből merített zsánerképei és enteriőrjei
hozták meg számára a hírnevet, pl. a
Kisvárosi utca
(1904), a
Babfejtők
(1904) és a
Testvérek
(1906). 1914-től újabb témák
felé fordult: bibliai jeleneteket és dekoratív, ragyogó színű, me-
sebeli fantáziavárosokat festett.
Aba-Novák Vilmos
(1894–1941):
Cirkuszi kikiáltók
(1932 körül), tempera, fa, 50× 59 cm,
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
A két világháború között alakult római iskola művészcsoport egyik legjelentősebb tagjaként
„tökélete-
sen megőrizte a magyar művészi képzeletben gyökerező egyéniségét, technikája és tüzes színlátása is tel-
jesen eredeti. Nem modort, nem külső formákat lesett el a régi olasz mesterektől, hanem elveket szűrt le az
olasz […] művészetből”
– írta róla Gerevich Tibor, a Római Akadémia szervezője. Képeinek kedvelt té-
mái: cirkuszi jelenetek, tánc, a vurstlik és a piacok tarka világa. Festményeit az élénk színek, a szinte
groteszk gurák, a sötét-világos kontrasztok, a virtuóz rajztechnika és az egyéni temperafestés alkal-
mazása jellemezte.
„Szakítottam a modern esztétikának azzal a babonájával, hogy nem szabad témához
nyúlni, hanem csak motívumhoz. A csak és kizárólagos festőiség ma már nem elég […] a kizárólagos fes-
tőiséggel azért nem foglalkozom, mert nemcsak szemem van, hanem ember is vagyok”
(Aba-Novák Vil-
mos). A táblaképek mellett több freskót és seccót is készített, pl. a szegedi
Hősök Kapujá
t (1936) és
a budapesti városmajori templom mennyezetfreskóját (1938).
Egry József
(1883–1951):
Napfelkelte
(1940), olajpasztell, papír, 73,6×98 cm, Buda-
pest, Magyar Nemzeti Galéria
Egry József – a „Balaton festője” – témaválasztását nagyban meghatározta, hogy a Balaton mel-
lett, Badacsonytomajon telepedett le, és ott alkotta festészetének legjelentősebb képeit. A balatoni
táj hangulatát, a végtelennek tűnő tér élményét, a párás levegő atmoszféráját és a fénytöréseket
sejtelmes színekkel és expresszív vonalvezetéssel érzékeltette. Egykori badacsonytomaji műtermét
emlékmúzeummá alakították át 1972-ben.
Medgyessy Ferenc
(1881–1958):
Anyaság
(1932), mész-
kő, 100 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 202
8/2/13 12:49: