Page 204 - képzeletv10

24

A neoavantgárd jelentősebb alakjai és kiállításai

Az Iparterv, a Szürenon és az „R”

a ’60-as évekbenkülönösenafiatal generációkerestea lehetőséget azok-

nak a műveknek a bemutatására, amelyeket a hivatalos művészetpoliti-

ka nem fogadott el vagy tiltott. ez az irányzat volt a

neoavantgárd*.

Több kudarcba fulladt kísérlet után került sor az azóta egy egész nem-

zedéknek nevet adó első

Iparterv kiállításra.

az

1968

-ban egy építő-

ipari vállalat székházának dísztermében megrendezett tárlaton tizen-

egy művész mutatta be festményeit. Köztük néhányan – Bak, Nádler,

Molnár és Hencze – a zuglói Körből érkeztek, és főleg a geometrikus,

minimalista stílust alkalmazták. Mások, mint Keserü Ilona, frey Kriszti-

án és Tóth endre a gesztusfestészet, míg Lakner László és Konkoly Gyu-

la művészete a pop-art koncepciókat képviselte.

Jovánovics György,

az egyetlen szobrász a kiállítás résztvevői közül „pop-artos” gipsz-

öntvényeivel lepte meg a közönséget.

1969-ben,

a

második Iparterv kiállításon

még öt fővel bővült a kiállí-

tó művészek névsora – Baranyay andrás, Major János, Méhes László, er-

dély Miklós és Szentjóby Tamás művei gazdagították tovább a modern

anyagot. Baranyay és Major jelenlétével immár a grafika új törekvéseit is

sikerült bemutatni: Baranyay andrást felnagyított testrészeket ábrázoló

képei, később átszínezett fotói, míg Major Jánost anatómiai, boncaszta-

lok világát idéző grafikái, illetve a konceptualista felfogáshoz közel álló

sírkőfotói tették híressé.

Szintén

1969-ben

nyílt meg a

Szürenon

kiállítás,

amely Csáji attila

azonos című képsorozatáról kapta a nevét. az Iparterv kiállításokhoz ké-

pest az ezen a tárlaton szereplő művészek (pl. Veress Pál, Karátson Gábor)

nem kapcsolódtak olyan szorosan a nyugati irányzatokhoz. Stílusukban

mind a szürrealizmus, mind a gesztusfestészet spontán megnyilvánulá-

sai, de az organikus nonfigurativitás nyomai is fellelhetők. e kiállítás nagy

felfedezettje az a Harasztÿ István volt, aki játékos, mozgó szobraival (mo-

biljaival) a kinetizmus egyik jelentős alakjává vált.

az

1970-ben,

a budapesti Műszaki egyetem r épületében megren-

dezésre kerülő

„R”-kiállítással

tetőzött be az Ipartervvel kezdődő, a nyu-

gati, modern stílusirányzatokat Magyarországon meghonosító folyamat.

az előzőekben felsorolt művészek mindegyike szerepelt ezen az összeg-

ző, hatalmas anyagot felvonultató rendezvényen.

a ’70-es évek végén és a ’80-as években egyre felszabadultabbá váló

magyar művészetben számtalan újítás látott napvilágot. a hagyományos

műfajok mellett egyre több új műfaj – pl. a happening, a performance,

az environment, az installáció és az objekt – jelent meg. az alkotások fizi-

kai valósága helyett fontosabb lett az elképzelés, a gondolat, amit a mű-

vészek ki akartak fejezni (concept art). Különböző szabadtéri akciókat haj-

tottak végre (pl. attalai Gábor hóba húzott, rajzolt jelei), folyamatműveket

(pl. Schaár erzsébet

Utca

című szobrokkal berendezett térkompozíciója),

objekteket (pl. Harasztÿ István a szabadságvágyat rendkívül elgondol-

kodtató módon szimbolizáló

Madárkalitka

című alkotása) készítettek.

Harasztÿ

Madárkalitka

című munkája egyike az első mobilszerű művei-

nek. eredetileg a kalitkában egy valódi törpepapagáj volt. a madár moz-

gását szenzoros berendezés érzékelte, és amint megközelítette a nyitott

kalitkaajtót, az bezárult előtte. ez a kegyetlen játék újra meg újra megis-

métlődött. a mű ilyen tragikomikus módon szimbolizálta a szabadságot

(illetve annak hiányát). Érdekesség, hogy a székesfehérvári kiállítás ide-

jén két madár is elpusztult a hiábavaló szökési kísérletek során. Ma nincs

benne valódi papagáj, már csak objekt.

Jovánovics György:

Részlet a Nagy Gilles-ből

(1967–

1968), gipsz, fa, fém, Budapest, Kiscelli Múzeum

Jovánovicsnak az Iparterv épületében kiállított művei közül a

Részlet a nagy Gilles-ből

talán a legrejtélyesebb. Ez a munkája

egyrészt képileg idézte meg Watteau fehér ruhás, szomorú bohó-

cát, másrészt ironikus megjelenítése annak a könnyed rokokó ud-

variasságnak, nomságnak, amelynek ez a nagy francia mester

minden munkájában megtestesítője volt. A bohóc gura azonban

torzó maradt, fej és lábfejek nélküli, tulajdonképpen már sem

pusztán emberinek, sem csak drapériának nem tekinthető.

Jovánovics művészetében ettől az időtől kezdve meghatározóvá

vált a fehér gipsz, a legtöbb alkotását ebből az anyagból készí-

tette.

Harasztÿ István:

Madárkalitka

(1972), acél, bronz,

60×32×49 cm, Székesfehérvár, Szent István Király

Múzeum

Képzőművész, szobrász, a magyar concept art és a

kinetikus művészet kiemelkedő alakja. főként

mobilokat készít. a gépekhez, különleges szerkeze-

tekhez való vonzódása már gyermekkorában meg-

mutatkozott, és végigkísérte pályáját.

Harasztÿ István (sz.

)

ké

pzeletv10_uj_2013.indd 204

8/2/13 12:49:

Page 204 - képzeletv10_Opt2