Basic HTML Version
25
Magyar művészet a ’70-es és ’80-as években
a
hiperrealista festészet
hűvösen elidegenítő képeinek (pl. Méhes
László, Lakner László munkáinak) megfelelőit a szobrászatban az
önt-
vények
és
lenyomatok
képviselték. egyre többen (Jovánovics György,
Schaár erzsébet, Melocco Miklós, Bakos Ildikó, Körösényi Tamás) hasz-
nálták fel a hagyományos mintázás helyett és mellett ezeket az em-
beri testről, drapériákról, különböző tárgyakról készült valósághű le-
nyomatokat.
Schaár Erzsébet
élete fő művének tartott
Utca
című
environmentjénél az előbb említett eljárásokat együttesen alkalmaz-
ta. az addigi legjobb szobrait kiválogatta, és újakkal kiegészítette, ez-
után úgy rendezte el a térben őket, hogy a látogató úgy érezze, egy
utcán sétál végig. a „szobrok” anyagául hungarocellt, Pur-habot, vala-
mint gipszet használt. a falakat nyitott ablakokkal, ajtókkal tagolta, ame-
lyek mögül elnagyolt, hasábforma testű, maszkszerű alakok tűntek fel.
a portrékat néhol mintázva, néha valódi arcokról gipszlenyomatot vé-
ve hozta létre. a fejek és a testek ellentétes kidolgozottságából adódó
feszültségteremtést már előzőleg, más munkáinál is alkalmazta (pl. a ti-
hanyi
Tudósok
című szoborpárjánál). ebben az összegző, szinte egész
életművét felvonultató, panoptikumok világát megidéző alkotásában
volt valami szomorúan végzetszerű, mivel egy évvel a kiállítás után a
művésznő meghalt.
a ’70-es években csúcspontjára érkező magyar avantgárd művészet-
ben a ’80-as évek eleje hozott változást. egyre kevésbé élt a művészek
körében a művészet társadalomformáló erejébe vetett illúzió. a közö-
sen véghezvitt akciók, a különféle csoportos megnyilvánulások helyett
a művészek inkább a saját személyiségük diktálta érzelmeikre figyeltek,
befelé forduló, személyes kommunikáción alapuló művészetet valósí-
tottak meg.
ezt a korszakot
„újszenzibilitás
(érzékenység) néven emlegetik az
előbb felvázolt jelenségre utalva, de a
posztmodern*
(’modern utá-
ni’) elnevezés is használatos. a két kategória nem fedi teljesen egymást,
a posztmodern stíluskategória átfogóbb.
ez idő tájt kezd hozzá Birkás ákos elvont, végletekig leegyszerűsí-
tett
Fej-
sorozatához. Hencze, Nádler, Bak munkássága mellett ebben
az időszakban el Kazovszkij, fehér László, Koncz andrás, Szirtes János,
Kelemen Károly, Méhes Lóránt, Vető János, Bukta Imre és Károlyi zsig-
mond művészete volt megha-
tározó. a szobrászat egyre bő-
vülő módszereit (pl. installáció,
environment stb.) olyan kiemel-
kedő egyéniségek alkalmaz-
ták, mint Lugossy Mária, Trom-
bitás Tamás, Körösényi Tamás,
záborszky Gábor és Samu Géza.
Sajátos jelenségként bukkant
fel az
alternatív art-rock,
amikor
a képzőművészek egyben zenél-
tek is. Ilyen, festőművészekből ál-
ló együttes volt az
A. E. Bizott-
ság
(fe. Lugossy László, Wahorn
andrás, efzámbó István), az eu-
rópa Kiadó, a Kontroll Csoport,
az urH, a Vágtázó Halottkémek
vagy a Sziámi.
Schaár Erzsébet
(1908–1975):
Utca
(1974),
environment, Pécs, Janus Pannonius Múzeum
efZámbó István
(sz. 1950):
Táj varrott szájjal
(
Hangformák a némaság bolygóján,
1972),
olaj, farost, 49×68 cm, a művész tulajdona
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 205
8/2/13 12:49: