Basic HTML Version
219
a
kortárs művészet
kifejezés szinte az egész világon használatos, de
hogy mit is értünk pontosan a fogalma alatt, arra már nehéz egyér-
telmű válaszokat adni. Összetett problémakörről van szó, mivel sokféle
szakember (műkritikus, művészettörténész, kurátor, műtárgykereskedő,
szakíró) sokféleképpen közelíti meg a témát. Íme néhány a legjelentő-
sebbek közül:
• Hosszú ideig a kortárs kifejezést a művészetben is szó szerint értel-
mezték, azaz szigorúan csak a még élő művészek által alkotott műve-
ket értették alatta.
• A művészetelmélettel foglalkozó tudósok szerint különbséget kell ten-
ni a kortárs művész és a kortárs művészet fogalmai között. ezek a kife-
jezések ugyanis nem szinonimái egymásnak. a
kortárs művész
spe-
cifikusabb megnevezés, mint a mai vagy a jelenkorban élő alkotó.
Nemzetközi értelmezésben a kortárs művészet szűkebb fogalom, azaz
nem minden jelenkori művészet tekinthető kortárs művészetnek, de
minden kortárs művészet a jelenkori művészethez tartozik.
• A kortárs művészet a helyzetéből adódóan minden korábbi művészet-
nél célirányosabban irányítja a figyelmet a jelenre. a jelen társadalmi,
gazdasági, természeti, kulturális környezetéből táplálkozik. általában a
korszellemnek megfelelő, a jelenkori gondolkodásból ihletet merítő és
arra reflektáló művészetet nevezik így. Persze azon, hogy mi felel meg
a korszellemnek és gondolkodásnak, mindenki mást és mást ért. ez ké-
pezi a művészetfilozófiai párbeszédek és viták alapját is.
• Némelyik művészettörténész szerint a ’60-as években kezdődő, még
lezáratlan művészettörténeti korszak a kortárs művészet. Sokan nem
osztják ezt a véleményt, a korszakhatárt kb. a jelent megelőző 20-
25 évre terjedő időszakra teszik. abban azonban egyetértés mutat-
kozik, hogy a művészettörténeti fogalmak lineáris kronológiájában
a modernizmust a kortárs művészet korszaka követi.
Kortárs magyar művészet
Makkai Márta:
Csendes éj; Gáspár, Menyhért, Boldizsár
(1998), ikat*, gyapjú, egyen-
ként 53×140 cm, magántulajdon
Makkai Márta a kortárs textilművészet kiemelkedő alakja. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött-
anyag-tervező iparművészként diplomázott. Kárpitjait főleg festett-szövött ikattechnikával készíti.
Bondor Csilla:
Néző tér
(2005–2006), deszka, olaj, instal-
láció, 400×400×2,5 cm, magántulajdon
Bondor Csilla
2007-ben képgra ka szakon diplomázott a Magyar
Képzőművészeti Egyetemen. Művészetében a schwittersi
hulladékkollázs és az arte povera hagyományát viszi tovább, ami-
kor régi, talált hulladékfából komponálja műveit. A falra szerelt la-
pos, sík, festett fatáblák (8 darab szék) perspektivikus hatásúak,
mintha ténylegesen térbeliek lennének, holott „csak” festettek. Így
a művész a síkkal és a térrel játszva olyan realitást hoz létre, amely
gyelmezteti a közönségét, hogy a valóság és a szemünkkel látott
kép között ellentét feszülhet. Más munkáinál is arra készteti a néző-
ket, hogy értékeljék át az őket körülvevő teret és világot.
Kompozíciójának székei két típusba sorolhatók: az egyenes vonalú
sötétek, illetve a fehér és ívelt világosabbak (talán fér és női szim-
bolikát hordoznak). Az üres székeket úgy rendezte el, mintha be-
szélgetésre, kommunikációra biztatnának.
Kudász Gábor Arion:
Urnák,
farkasréti temető (2005)
Kudász Gábor Arion
számos díjjal kitüntetett fotóművész, jelenleg
a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotó szakának oktatója. Munkái
dokumentarista és megrendezett elemekből egyaránt építkeznek.
Témájukban elsősorban a városi fejlődésre, a környezeti problémákra,
a nagyipari tájképekre összpontosítanak. A művész így fogalmazott:
„Amikor az ember foglalkozik valamivel, egyben állást is foglal. Ha le-
fényképezel valamit, bele is folysz a történetbe. […] A munkámban
alapvető fontosságú, hogy a világról önmagam előtt tisztázott vélemé-
nyem legyen, és csak másodlagos, hogy hányas blende kell ehhez.”
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 219
8/2/13 12:50: