Basic HTML Version
23
Botticelli, a szépség festője
a reneszánsz művészek újra felfedezték az antik világ mítoszait, és szí-
vesen jelenítették meg az istenek és istennők kalandjait és szerelmeit.
az allegorikus alakként bemutatott istenek viselkedését példaként állí-
tották a reneszánsz ember számára.
a
Vénusz születése
kompozíciós középpontjában a szépség és sze-
relem istennője áll, aki egy hatalmas kagylón érkezik a szárazföld fe-
lé. a kép bal oldalán szélistenek fújják, jobbról egy nimfa szalad feléje,
hogy amint a partra lép, ráteríthesse a virágmintás köpenyt az isten-
nő vállára. a kompozíció tökéletesen kiszámított, harmonikus és szabá-
lyos. Minden mozdulat és részlet azt segíti, hogy a kép nézője Vénusz
kecses, légies alakjára és bájos arcára figyeljen. Teste lágyan hajló vo-
nalát megismétlik a hosszú hajfürtök mozgalmasan kavargó tincsei. Ha
a szélistenek lebegési irányát és a nimfa testtartását meghosszabbítjuk,
akkor egy, az istennő köré záródó háromszög alakzatot kapunk, ame-
lyen keresztül egy távoli partvonalat látunk.
a kompozíció a nyugalom és a mozgás ellentétére épül. a szélsebe-
sen érkező szélistenek és a nimfa ruháinak nyugtalanul kavargó redőivel
éles ellentétet alkot Vénusz szelíd, lágyan hajló ruhátlan teste, és ezáltal
még nagyobb hangsúlyt kap a kompozíció középpontjában.
Mitológiai jelenetek
Sandro Botticelli
(szándro boticselli):
Vénusz születése
(1484–1486 körül), tempera, fa,
184,5×285,5 cm, firenze, uffizi Képtár
a firenzei születésű festő fra filippo Lippi, majd
Verrocchio műhelyében sajátította el a festészet
mesterségét. Művészi pályafutásának kezdetén első-
sorban vallási témájú képeket készített. 1481-ben ró-
mába hívták, hogy részt vegyen a Sixtus-kápolna dí-
szítésében. Három bibliai témájú freskón dolgozott
itt a tanítványaival, melyek címei:
Mózes próbatételei,
Krisztus megkísértése
és
Áron elleni lázadók megbünte-
tése
. a valódi hírnevet a mitológiai eseményeket be-
mutató festmények hozták meg számára
(Vénusz szü-
letése, Vénusz és Mars, Camilla és a kentaur).
Számos megrendelést kapott a Mediciektől is. a
Ta-
vasz allegóriája
Lorenzo de Medici egyik unokaöccsé-
nek a megrendelésére készült. az alkotás didaktikus
célt is szolgált: az erényt és a szépséget állította kö-
vetendő példának az emberek számára. Botticelli
nemcsak táblaképeket és freskókat, hanem illusztrá-
ciókat is készített Dante alighieri
Isteni színjáték
című
művéhez. Stílusát érzékeny vonalvezetés, kifinomult
színharmónia és érzelmi elmélyülés jellemzi. Mély
térhatású kompozícióiban elhelyezett figuráinak ki-
dolgozása szinte szoborszerűen tökéletes.
Sandro Botticelli (
– )
A festményről készült vázlatrajz kiemeli azokat a kompo-
zíciós eszközöket, amelyeket a festő annak érdekében al-
kalmazott, hogy a néző gyelmét Vénusz alakjára irányít-
sa. Gyűjtsd össze, hogy melyek ezek!
Sandro Botticelli:
Tavasz
(Primavera; 1485–1487 körül),
tempera, fa, 203×314 cm, firenze, uffizi Képtár
A
Tavasz
rejtélyes jelenetét Ovidius (Kr. e. 9. század) műve, a
Ró-
mai naptár
ihlette. A festő az erényt és a szépséget állította pél-
daképül. Egy virágos rét közepén áll Vénusz, a szerelem istennője.
Feje felett kis a, Ámor lődöz a szerelem nyílvesszőivel. Bekötött
szeme azt jelképezi, hogy a szerelem vak és nem kiszámítható.
A kép jobb széléről felfújt arccal közeledik a kék-zöld szárnyas Ze-
fír szélisten egy nimfa felé. A szélisten érintésére a nimfa Flórává,
a tavasz jelképévé változott, akit virágfüzérekkel és virágmintás
ruhában festett meg Botticelli. A kép bal oldalán Vénusz kísérői –
a három Grácia – körtáncot járnak a tavasz köszöntésére. Tőlük
balra Merkúr űzi el a közeledő felhőket egy kígyós bottal
(caduceus). A festmény szereplői határozottan emelkednek ki a
sötét háttérből. A kompozíciós hangsúlyt a festő Vénusz alakjára
helyezte, akinek a feje fölött boltívként hajolnak össze a háttér-
ben sorakozó narancsfák ágai. A kép a tavasz és a szerelem ébre-
désének jelképe. A művet egyesek Giuliano de Medici és
Simonetta Vespucci szerelmének festői allegóriájának is tartják.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 23
8/2/13 12:42: