24
Az Utolsó vacsora
a festménymozgalmassága ellenére is nagyszerűen áttekinthető. a szim-
metrikus és frontális kompozíció miatt úgy érezzük, mintha egy színpa-
di jelenet részesei lennénk, ahol Jézus és az apostolok velünk szemben
ülnek a hosszú asztal egyik oldalán. Leonardo az apostolokat és Jézus
alakját is egy-egy háromszögbe foglalta. a drámai kompozíció főalakja
a nyugodt testtartásban ülő, szelíden maga elé tekintő Jézus. Vajon mi-
ért ilyen nyugodt? Talán az elkövetkezendő dolgok tudása érződik rajta?
Leonardo bravúros kompozíciós megoldással emelte ki Jézus alakját
azáltal, hogy a kép kompozíciós középpontjába és a szimmetriaten-
gelyére helyezte. az egy iránypontos perspektíva szerkesztési elvét al-
kalmazta. a távolodó, egymással párhuzamos élek találkozási pontja,
az iránypont éppen Jézus jobb szemére esik. a sötét-világos kontraszt
(a sötét tónusú ruha és a világos ablak középen) Jézus testére vonzza a
tekintetet. Senki sem takarja, és egymaga csaknem akkora területet fog-
lal el, mint három apostol együtt. a kompozíció a nyugalom és a moz-
galmasság ellentétére épül. a néző figyelmét felkelti az izgatottan moz-
golódó apostolok között ülő nyugodt testtartású Jézus.
Reneszánsz polihisztorok
Itáliai festő, szobrász, mérnök, természettudós és író,
tehát polihisztor egyéniség volt. 1469-től Verrocchio
műhelyében tanult firenzében. 1482-ben Milánóba
költözött, ahol megbízták, hogy készítsen egy hatal-
mas méretű lovas szobrot francesco Sforza herceg
tiszteletére. a bronzszobor soha nem készült el,
ugyanis amikor a francia katonák 1499-ben elfoglal-
ták Milánót, szétrombolták a modellt, mert a Sforza
család szimbólumát látták benne. Milánói tartózko-
dása idején festette a Santa Maria delle Grazie-
kolostor refektóriumának falára az
Utolsó vacsora
című falfestményt. a Milánói Hercegség bukása után
Velencébe költözött (1500), majd hamarosan
romagnába, ahol erődítményeket és hadigépezete-
ket tanulmányozott. 1503-ban visszatért firenzébe,
ahol megfestette a
Mona Lisa
és a
Léda és a hattyú
című képeket. Még ebben az évben hozzálátott az
anghiari csatát ábrázoló falkép festéséhez a firenzei
Palazzo Vecchióban. a kísérletező típusú Leonardo
itt az enkausztika* (viaszfestés) eljárást alkalmazta.
Sajnos, egy hibás szárítás során a viaszfesték túlme-
legedett és lefolyt a falról. a mozgalmas csatajelenet
hangulatát csak néhány megmaradt rajz őrzi. a kö-
vetkező években matematikai és anatómiai tanulmá-
nyokat folytatott, megfigyelte a madarak repülését,
melynek alapján a madárszárnyakhoz hasonló elven
működő siklórepülőt tervezett. foglalkozott még hid-
raulikával (pl. vízikerék), mechanikus szerkezetek (pl.
emelőgép) és háborús gépezetek tervezésével is.
a holttestek boncolásakor szerzett tapasztalatait rész-
letgazdag rajzokon örökítette meg, és rajzai mellé tü-
körírással jegyezte le a magyarázó szöveget. Tudomá-
nyos megfigyeléseit és a művészeknek szóló tanácsait
a
Tudomány és aművészet
című könyvében írta le. 1510–
1513 között készült el a
Szent Anna harmadmagával
című
festmény, amely Leonardo jellegzetes stílusát tükröző al-
kotás. 1517–1519-ig I. ferenc francia király udvarában
dolgozott, és az amboise melletti Cloux-ban halt meg.
Leonardo da Vinci (
– )
Leonardo da Vinci
(vincsi):
Utolsó vacsora
(1497–1498), tempera és olajfesték kétré-
tegű vakolatra festve, 460×880 cm, Milánó. falfestmény a Santa Maria delle Grazie
kolostor ebédlőjében (refektóriumában)
A festmény a restaurátorok gondos munkája ellenére is nagyon rossz állapotban van, mert a rosszul
megválasztott technika miatt a nedvesedő falról az olajfesték szemcséinek egy része már lepergett.
A falfestmény nagycsütörtök estéjének drámai pillanatát örökíti meg. Azt láthatjuk, amikor Jézus az
utolsó vacsorára összegyűlt tanítványokhoz így szólt:
„Egyvalaki közületek elárul majd engem.”
A megdöbbentő szavak után egy pillanatra hitetlenkedő döbbenet, majd nyugtalanság támadt az
apostolok között. Jézus bal keze felől a hűségüket bizonygató Tamás, Jakab és Fülöp, jobb keze felől
ugyanakkor a legkedvesebb tanítvány, János hallgatja, hogy mit súg a fülébe az előrehajló Péter.
Kettőjük előtt a megdöbbenést színlelő Júdás hőköl hátra. A későbbi árulását jelzi a kezébe festett
pénzeszacskó, melyben az árulás jutalmául kapott harminc ezüst lapul. A festmény elkészítése előtt
Leonardo sokat foglalkozott a különböző érzelmi állapotok mimikai hatásával és a jellemábrázolás-
sal. Meg gyelte, hogy az érzelmi felindulás nemcsak az arcokról olvasható le, hanem az önkéntelen
gesztusokból is.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 24
8/2/13 12:42: