Basic HTML Version
33
Albrecht Dürer:
Melankólia
(1514), rézmetszet, 24,3×18,7 cm, Berlin, Staatliche Museen
A
Melankólia
című kép középponti alakja egy szárnyas nőalak, aki Saturnus (Kronosz) befelé forduló
természetű lánya volt. A négy alapvérmérséklet egyikét, a melankolikus természetet testesíti meg. Egy
épület mellett ül, fejét bal kezébe támasztja, és gondolataiba mélyedve, elmélázó tekintettel néz
a távolba, miközben a jobbjában a tudomány eszközét, a körzőt tartja. Körülötte tudós eszközök, to-
vábbá az idő múlását és a bölcsességet jelképező tárgyak hevernek: mérleg, homokóra, malomkő, kő-
golyó, egy tökéletes geometrikus alakzatra csiszolt hatalmas kőtömb, az előtérben pedig az ember al-
kotó tevékenységére utaló építőszerszámok: gyalu, fűrész és vonalzó. A feje felett a falon bűvös
számnégyzet függ, amelynek minden oszlopában és sorában lévő számok összege mindig 34, de
ugyanennyi az eredmény, ha összeadjuk a négy sarokban lévő számokat és a középső négy négyzet
számait. Az alsó sor közepén egymás mellé került két szám összeolvasva a kép készítésének évét adja.
A számnégyzet összeállítása ebben az időben még nehéz matematikai feladatnak számított, ezért má-
gikus erőt tulajdonítottak neki. A malomkövön a gondtalan szárnyas Ámor ül, előtte a kutya lustán
összekuporodva alszik. A háttérben a „Melencolia I” feliratot tartó denevérszerű gura repül a fény
felé. A kép nyugtalanságot, feszültséget, bizonytalan érzést kelt az emberben, mert az első pillanatban
nem egyértelmű a jelképes tárgyak összefüggése és a kép mondanivalója. Nincs egyetlen nyugodt
pontja sem a zsúfolt és titokzatos kompozíciónak.
a simára csiszolt vörösréz lemezbe kis vésővel bele-
metszi a művész a feketére tervezett vonalakat. ez-
után a felmelegített rézlemez rajzolatába beledör-
zsöli a sűrű réznyomó festéket, majd a lemez
kihűlésekor letörli a felületet. a nyomtatás során a
nedves papírt mélynyomó prés segítségével rá-
nyomja a rézlemezre. a puha papír ekkor a kivésett
festékes vonalakba mélyed, és felszívja a festéket.
a művész a tustollal vagy ceruzával a papírra rajzolt
tervét egy nyirkos falapra (dúcra) nyomja át, amelyen
ekkor a rajz tükörképe keletkezik. ezután a vonalak
közötti részeket vésővel kimetszi, a feketére tervezett
vonalakat pedig kiemelkedően hagyja. a kimetszett
dúc tetejére festéket hengerel, erre egy enyhén ned-
vesített papírt fektet, majd felületét áthengereli (le-
préseli). ekkor a kiemelkedő vonalakról a papírra kerül
a festék. a fametszetet erőteljes, vastag vonalak jel-
lemzik.
A rézmetszet technikája
A fametszet technikája
Albrecht Dürer:
Az apokalipszis lovasai
(1498 körül)
Albrecht Dürer:
Ádám és Éva
(1514),
rézmetszet, 24,8×19,2 cm, Nürnberg,
Germanisches Nationalmuseum
Mélynyomású sokszorosító eljárás
Magasnyomású sokszorosító eljárás
Dürer
több műve is jelképes tartalmú. a szimbolikus ábrázolás hatását
mutatja, hogy például az
Ádám és Éva
című rézmetszetén az emberpár
lábainál a négy vérmérsékletet jelképező alakokat helyezte el. a jávorszar-
vas a melankolikus, a nyúl a szangvinikus, az ökör a flegmatikus, a macska
pedig a kolerikus vérmérsékletet jelképezi. az első emberpárt már nem
bűnösként, hanem a szépség és egészség mintaképeként ábrázolta.
amelankolikus természetet a szemlélődő, kreatív ember tulajdonságá-
nak tartották a középkorban, ezért a grafika* akár Dürer szellemi önarc-
képének is tekinthető. Dürer alkata is közel állt a búskomorsághoz, és ma-
gányában gyakran kétség, bizonytalanság és tehetetlenség gyötörte.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 33
8/2/13 12:42: