Basic HTML Version
34
Szimbolikus művészet a reneszánsz idején
Bosch művészetének csúcsát a
Gyönyörök kertje
néven ismert tripti-
chon jelenti. Több szárnyas oltárt is festett, de ezek a hagyományos fel-
fogástól eltérően nem vallásos áhítatra ösztönzik a szemlélőt, hanem
egy fantasztikus, mágikus világba vezetik, ahol a képzelet különös élőlé-
nyei űznek furcsa játékot az emberekkel. a triptichon bal szárnyán egy
csodálatos paradicsomi környezetet látunk, ahol állatokkal és mese-
beli növényekkel körülvéve éppen befejeződött a teremtés története.
a háttérben az élet kútja látható.
a középső tábla talán az édenből kitaszított bűnös emberiség folyto-
nos kísértéseknek kitett, élvezeteket hajszoló életét szemlélteti. a jele-
neteket értelmezhetjük sokszoros bűnbeesésként is. a testi gyönyörök
élvezetét bemutató álomképszerű jelenet tetőpontját a fiatalság kútja
jelenti. Körülötte valóságos és mesebeli állatokat meglovagoló mezte-
len figurák ülnek. Balról hatalmas madarak rajzanak a középtér felé, alat-
tuk pedig egy szerelmespár ül egy buborékba zárva. Lehet, hogy egy
korabeli flamand közmondást jelenítenek meg:
„A boldogság olyan ké-
nyes, mint az üveg, hamar összetörik”.
a kép alját a testi gyönyörök élvezetének hódoló meztelen testek so-
kasága tölti ki. az egyes részletek szimbolikus tartalmát nehéz megfej-
teni, az óriási eprek talán az érzelem nélküli testi gyönyörök hiábavaló-
ságára utalnak.
a jobb szárny a pokol hátborzongató részleteit idézi, ahol az elkár-
hozottak szenvedéseit láthatjuk. a festő szándéka valószínűleg az volt,
hogy bemutassa az embereknek: az isteni figyelmeztetést semmibe
vevő, elkárhozott emberiség elnyeri büntetését, és a paradicsomi álla-
potból ide vezet az út.
Bosch különleges stílusa nagy hatással volt a 20. század művészetére
is, és festészete a szürrealizmus előfutárának tekinthető.
Hieronymus Bosch
(hieronimusz bos):
Gyönyörök kertje
(1504 körül), triptichon, olaj,
fa, középső tábla 220×195 cm, oldaltáblák 220×97 cm, Madrid, Prado
A Pokol című jelenet alakjai,
a fa-ember, akinek testébe
egy középkori kocsmajelenetet festett Bosch, és a lepke-
szárnyú, madárfejű keveréklény
flamand festő. Életéről kevés adat ismert. Művészetét
elsősorban azok a zsúfolt kompozíciók határozták
meg, amelyeket az ember- és állatfigurák keveredé-
séből létrejött fantasztikus lények, groteszk szörnyek,
fenevadak népesítenek be, és gyakran még pokoli
gépezetek is megjelennek (
Szénásszekér-triptichon,
1500 körül;
Gyönyörök kertje,
1504 körül és a
Szent An-
tal megkísértése,
1505 körül). Kedvelte a triptichon for-
májában komponált képeket, amelyeken a középső
jelenetet lezáró keskeny szárnyakon a mennyország
és a pokol jelenetei láthatók. Stílusa és allegorikus té-
mái nagy hatást gyakoroltak a németalföldi festőkre,
különösen id. Pieter Bruegel (píter brőhel) művésze-
tére (pl.
A halál diadala
).
Hieronymus Bosch (
körül –
)
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 34
8/2/13 12:42: