Basic HTML Version
35
Id. Pieter Bruegel:
Parasztlakodalom
(1565 körül), életkép, olaj, fa, 114×163 cm,
Bécs, Kunsthistorisches Museum
Bruegel munkásságát elsősorban a paraszti életből vett jelenetek festése jellemezte. A festménye-
ken realista részletességgel örökítette meg az egyszerű, dolgos emberek mindennapi életét. A falusi
környezet még a bibliai témájú alkotásain is megjelent.
A
Parasztlakodalom
című képen a csűrbe állított hosszú asztal mellett egymáshoz közel ülnek és
állnak a mulatozó emberek. Többségüket az evés és az ivás köti le, ám néhányan kedélyesen beszél-
getnek, a szolgálók serényen hordják az egyszerű étellel teli tányérokat, a zenészek a jó hangulatról
gondoskodnak. Sürgés-forgás, lendületes gesztusok mindenütt, csak a sötétzöld drapéria előtt ülő
menyasszony feszélyezi magát. A festmény átlós kompozíciója és a perspektivikus rövidülésben
megfestett környezet, a távolodó irányban látszólag csökkenő méretek a mélybe vezetik a tekinte-
tet. Bruegel ezen a festményén is a kedvelt festői módszereit alkalmazta: a formákat sötét-világos
kontraszttal emelte ki a háttérből, és élénk, tiszta színekkel festette meg. A témához jól illenek a
meleg színek és a szereplők dinamikus gesztusai. Az erős szín- és tónuskontraszt alkalmazása miatt
a formák erőteljesen kiemelkednek a háttérből. A jeleneteket – mint itt is láthatjuk – többnyire ma-
gas nézőpontból, rálátással mutatta be.
fiai, Jan és Pieter gh-val írták vezetéknevüket, az apa
– később – megkülönböztetésül g-vel. Németalföldi
festő, aki Hieronymus Boschhoz hasonlóan kedvelte
azokat a szatirikus és képzeletbeli jeleneteket, melyek
jelképes tartalommal is rendelkeztek, pl. a
Bábel tor-
nya
a megfontolatlan vállalkozástól, a
Bolond Margit
az elszabadult indulatoktól óvta az embereket.
A va-
kok
című képével pedig egymás segítésére, támoga-
tására szólította a kép nézőit. Bosch dekoratív,
egyszerű, tiszta körvonalakkal formált, élénk színeket
alkalmazó sokfigurás képépítését átvette, de mon-
danivalóját nem a fantasztikum, hanem a köznapi
élet eseményeinek bemutatásával fejezte ki. Jelleg-
zetesek a paraszti életből vett zsánerképei
(Parasztla-
kodalom, Paraszttánc, Hazatérő csorda, Aratás),
ame-
lyek miatt a „Paraszt Bruegel” nevet kapta.
Id. Pieter Bruegel (
– )
Id. Pieter Bruegel:
Téli vadászat
(1565), olaj, fa,
117×162 cm, Bécs, Kunsthistorisches Museum
Bruegel tájképein a táj és az ember tökéletes harmóniában jelenik
meg. A kompozíciót a festő az átló mentén rendezte el. A végte-
lenség érzetét keltő és szimbolikus jelentést is hordozó hegyek
gyakran feltűnnek a festményein. A magas nézőpontból ábrázolt
tájból a sötét-világos kontraszt alkalmazása miatt jól kirajzolód-
nak a részletek. A dominálóan fehér, zöld és fekete színek árnya-
lataival olyan érzékletesen festette meg a fagyos téli táj látványát,
hogy szinte érezni lehet a hideg levegőt és a tél csendjét.
Holbein
A követek
című kettős portréja egy baráti találkozót örö-
kít meg. A képen szereplő napóráról leolvasható, hogy 1533-ban,
húsvét idején látogatta meg a jobb oldalon álló püspök a
VIII. Henrik udvarában diplomáciai szolgálatot teljesítő francia
nagykövetet.
Holbeint egész életén át foglalkoztatta az élet és a halál kérdése.
Ez a festmény sem pusztán egy konvencionális portré. A kép kö-
zepén álló, geometrikus mintájú szőnyeggel borított asztalon
csendéletszerű beállításban sorakozó tárgyak allegorikus üzenetet
hordoznak. A felső lapján tudományos és asztronómiai mérőesz-
közök, egy éggömb, továbbá egy könyv, amelyre a püspök tá-
maszkodik; lenn a földgömb, az aritmetikakönyv, a lant és egy
imakönyv hever. A jelképes tárgyak (a lant elpattant húrja, az idő-
mérő eszköz számlapjáról leolvasható pontos idő) a szépség, a
művészet és az élet mulandóságára gyelmeztetnek. Az emberi
halandóság legmegdöbbentőbb jele az
anamorfózissal
(optikailag eltorzított) ábrázolt koponya a kép előterében, ame-
lyet a kép szereplői nem láthatnak, és ettől még titokzatosabbá
válik a festmény. Azt sugallja, hogy a halál mindig jelen van az
élők között, és egyszer minden harmóniának véget vet.
I . Hans Holbein
(hánsz holbejn; 1497–1543):
A követek
(1533), olaj és tempera, fa,
207×209,5 cm, London, National Gallery
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 35
8/2/13 12:42: