Basic HTML Version
55
Barokk szobrászat Magyarországon
a templomokban gyakran ábrázolták az árpád-házi szenteket: Szent
Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét, Szent erzsébetet és Szent Margi-
tot. a barokk Madonna-kultusz sajátos formája lett nálunk a
Patrona
Hungariae
– Magyarország védőasszonya – tisztelete. az oltárszob-
rok kedvelt témájává vált a koronát Máriának felajánló István király
ábrázolása, és a Madonnát is gyakran megörökítették gyermekével
és magyar királyi koronával a fején. a barokk korban terjedt el, hogy
szobrokat és fogadalmi emlékműveket állítottak a különféle szeren-
csétlenségek ellen védő szenteknek. a házak falán kis fülkékben el-
helyezett flórián-szobrok a tűzvésztől óvtak, Szent rókus* a beteg-
ségektől, Nepomuki Szent János pedig a vízbefúlástól (a püspököt
a prágai hídról taszították a folyóba, szobra ezért áll hidakon, vizek mel-
lett). a hazai Madonna- és Szentháromság-szobrok jó részét az 1711-
es pestisjárványtól való szabadulás emlékére állították föl, így például
a budai Mátyás-templom előtt álló Szentháromság-szobrot. a vallásos
körmenetek ünnepélyes külsőségeit szolgálták a városok és falvak ha-
tárában, továbbá a kolostorok és kegyhelyek mellett fölállított kálváriák.
a dombra felvezető út mentén, tizenkét fülkében helyezték el a keresz-
tet vivő Krisztus utolsó útjának legendás állomásait (stációit) ábrázoló
képeket vagy szobrokat.
Rajzold meg a
Szent Márton és a koldus
című szobor kom-
pozíciós vázlatrajzát! Emeld ki néhány vonallal az ellenté-
tekre épülő mozdulatokat és a jellegzetes befoglaló formát!
Philipp Jakob Straub
(1706–1774):
Szent Rókus és Szent Sebestyén
szobra az egervári
egykori ferences templom főoltár tabernákulumáról* (1757), festett fa, Budapest,
Magyar Nemzeti Galéria
A szobrász a betegségtől és sebektől szenvedő testek érzékletes bemutatásával az ember esendőségére
és a lélek erejére utal. A néző elborzad a látványtól, de ugyanakkor erőt gyűjt a mindennapi élet nehéz-
ségeinek és betegségeinek elviseléséhez. Az élethűségre törekvő aprólékos kidolgozás, a szenvedélyes
mozdulatok és a szobrok festése a templomokban álló barokk szobrok fő jellemzői közé tartoztak.
Georg Raphael Donner
(1693–1741):
Szent Márton
és a koldus.
a pozsonyi dóm egykori főoltárszobra
(1733–1735), ónnal ötvözött ólom, 275 cm
A főként Bécsben dolgozó német szobrász 1728–1739 között
Magyarországon élt. Gróf Esterházy Imre esztergomi érsek ud-
vari szobrászaként és építkezéseinek felügyelőjeként dolgozott.
Ekkor készült legjelentősebb alkotása, a pozsonyi dóm Szent
Márton-főoltára. Eredetileg a főoltárhoz még két angyal szobra
is tartozott, ezek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, a lovas
szobor pedig a dóm mellékoltárában látható.
A szobor az i ú római katona, Márton életének azt a részletét
örökíti meg, amikor az találkozott egy fázó koldussal, akinek
odaadta köpenye felét. Kardjával félbevágta a köpenyt, és át-
nyújtotta a kiszolgáltatottan fekvő embernek. A következő éj-
szaka Márton álmában megjelent Krisztus, aki ezt a köpenyt
viselte.
„Amit a legkisebb testvérem közül eggyel is tettetek,
velem tettétek”
– olvashatjuk a jó cselekedetről szóló mondatot
a
Szentírás
ban (Mt 25,40). Ez a jelenet a felebaráti szeretet és az
irgalmasság szimbólumává vált.
Az egy nézetre komponált szobor az egymással párhuzamos
diagonálisokra és a drámai ellentétekre épít. A három alak –
a huszárruhában megörökített Márton, az ágaskodó ló és a föl-
dön fekvő koldus – dinamikus mozdulatai harmonikus, tömb-
szerű egységet alkotnak. Miközben a huszárruhába öltözött
Márton a megriadt lovát féken tartja, törzse ívesen megfeszül,
aminek ellentétes íveként jelenik meg a koldus lágyan meghajló
mezítelen teste. Tekintetük összekapcsolódik; Márton részvéttel
hajol a koldus felé, aki szelíden nyújtja kezét a levágott köpeny
darabjáért. Részvét és szánalom hatja át a jelenetet. A szobrász
stílusában keverednek a gazdag fény-árnyék hatásra építő klasz-
szikus barokk, a virtuóz technikai tudást bemutató manierizmus
és a mozgalmas részletekből álló rokokó jellegzetességei.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 55
8/2/13 12:43: