Basic HTML Version
56
Festészet – játék a fénnyel
Caravaggio realizmusa
„Jó festő az, aki a természetet jól tudja utánozni” –
mondta Caravaggio, és
ennek megfelelően egész életében a valóság pontos utánzására töreke-
dett. festményeinek szereplői a hétköznapi élet egyszerű figurái, sőt mo-
dell hiányában gyakran saját magát ábrázolta. Caravaggio a festmények
kompozícióiban döntő szerepet tulajdonított a fénynek. a sötét háttérből
kivillanó, megvilágított formák drámai hatást adnak a képeknek. Bravúro-
san alkalmazta a fény-árnyék (chiaroscuro) kontrasztokat.
Michelangelo Merisi da Caravaggio
(1573–1610):
Szent Pál megtérése
(1601), olaj,
vászon, 230×175 cm, Santa Maria del Popolo-templom, róma
A képen Saul hanyatt fekszik a damaszkuszi úton, miután az isteni fényességtől megvakulva leesett
lováról. A látomás hatására megtért, és Pál néven a kereszténység hirdetője lett. Hatalmas az érzelmi
változás, hiszen eddig a kereszténység üldözőjeként akár ölhetett is (erre utal a melléje festett kard).
Ettől a csodás pillanattól kezdve Isten alázatos szolgájaként élve az üldözőből üldözötté vált.
A kép aljára festett testtel Saul védtelenségét és elesettségét érzékeltette a festő. A sötét környezet-
ből csak a ló testét, a szolga fejét és Saul erős rövidülésben megfestett, átlósan elhelyezett alakját
emeli ki az éles fény. A formák szinte szétfeszítik a kép keretét. A testek közelsége azt az érzést kelti,
hogy részesei lehetünk a csodának. Érdekes a kompozíció is, melynek középpontjában nem a megtért
Sault, hanem a rövidülésben megfestett lovat láthatjuk. Az állat óvatosan felemeli a mellső lábát, ne-
hogy rátaposson az önkívületi állapotban, széttárt karokkal fekvő gazdájára. Fejét visszafordítja, és ez-
zel a mozdulattal bezárja a szereplőket határoló körformát, amit a háttér sötét színei is kiemelnek.
Georges de La Tour
(1593–1652):
A születés
(vagy
Az újszülött,
1645), olaj, vászon, 76×91 cm, Szép-
művészeti Múzeum, rennes
De La Tour Caravaggio festői stílusának követője és a
barokk re-
alizmus
jelentős képviselője volt. Kompozícióit többnyire a szo-
katlan fény-árnyék hatásokra építette. Az erős fények és az erős
árnyékok szoborszerűen plasztikussá tették az alakokat. A fény-
forrás többnyire egy fáklya vagy egy gyertya lángja, amelynek fé-
nye a kompozíciós középpontra irányítja a néző gyelmét. A kép
többi részlete ugyanakkor sejtelmesen rajzolódik ki a sötét hát-
térből.
A születés
című festményen a gyertya lángja bensőséges
hangulatot teremtett. (A keresztény szimbolikában a gyertya
Krisztust jelképezi.) A gyertya lángján kívül Szent Anna és Mária
aggódó tekintete és testtartása, továbbá a ruha vörös színe is a
pólyába tekert Krisztusra irányítja a gyelmet. Érezhető a képből
áradó csend és nyugalom. A jelenet akár egy új élet csodáját
megörökítő egyszerű életkép is lehetne.
A barokk korszak legváltozatosabb művészeti ága a festészet
volt. Az egymás mellett működő különböző stílusirányzatokat
három csoportba sorolhatjuk:
1. Barokk realizmus:
valósághű ábrázolás jellemzi. A kép
szereplői is többnyire egyszerű emberek vagy hétköznapi em-
bereknek látszódó bibliai szereplők. Fő képviselői: Caravaggio
(kárávádzsó), Jusepe da Ribera, Diego Velázquez (velászkez),
Francisco de Zurbarán, Georges de La Tour (zsorzs dö látúr),
Rembrandt van Rijn, Bartolomeo Esteban Murillo (murijjó),
Vermeer van Delft (fermer fan delft).
2. Barokk klasszicizmus és akadémizmus:
jellegzetessége
az antik modellek klasszikus szépségének megörökítése, a mi-
tológiai témák ábrázolása és a szereplőkkel telezsúfolt sokala-
kos kompozíció. Fő képviselői: Annibale Carracci (káráccsi),
Nicolas Poussen (pusszen), Claude Lorrain (klód loren), Charles
Le Brun, Rubens.
3. Illuzionista festészet
(dekoratív barokk): a festői cél
a mennyezetre festett látszatarchitektúra segítségével a végte-
lenség érzetének és a valós térmélység illúziójának keltése volt.
Azáltal, hogy az épületrészleteket belekomponálták a valóság
látszatát keltő festményekbe, eltűnt a határ a valóságos és a
festett tér között. Fő képviselői: Andrea del Pozzo, Giovanni
Battista Tiepolo.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 56
8/2/13 12:43: