Basic HTML Version
59
rubens képein gyakran szerepelnek izmos férfiak és gömbölyded, me-
zítelen nők, akik a rubensi szenvedély és életöröm kifejezői. Hatalmas
méretű, sokszereplős festményeit a zsúfolt kompozíció, az izgatott és
erőteljes ecsetkezelés, az egymásba gabalyodó (gyakran perspektivikus
rövidülésben festett) erőteljes, gömbölyded testek, a részletgazdag ki-
dolgozás, a dinamizmus, a meleg színek dominanciája (főleg a kármin-
és a cinóbervörös) és az anyagszerű festésmód jellemzi.
az
Amazonok harca
jelenetének dinamizmusa magából a témából
ered. az amazonok a görög mitológiában szereplő harcos nők voltak,
akik lóháton harcoltak, és legfőbb fegyverük az íj és a nyíl volt. felsze-
relésükhöz egy félhold alakú pajzs is tartozott. a festményen azt lát-
hatjuk, hogy egy hídon éppen összecsapnak az ellenséggel. rubens
a nőket vesztesként ábrázolja, amint tehetetlenül zuhannak le a lovaik-
kal együtt a folyóba. a festmény legapróbb részlete is a drámát érzé-
kelteti: komor viharfelhők töltik ki a hátteret, zavaros hullámok ismétlik
meg a rémülten ágaskodó lovak mozdulatait. Érezhető, hogy rubens
szinte örömét lelte a csatában egymásba gabalyodó ellenfelek meg-
örökítésében. a bonyolult kompozícióban elhelyezett szereplők válto-
zatos mozdulatainak megfestésével megmutathatta virtuóz festői stílu-
sát és mesterségbeli tudását.
Rubens, az életöröm és szenvedély festője
Pieter Pauwel
Rubens:
Amazonok
harca
(1618
körül, részlet),
olaj, vászon,
121×165 cm,
München, alte
Pinakothek
előkelő flamand polgárcsalád gyermekeként művelt
környezetben nőtt fel. Már ifjú korában is sokat uta-
zott, majd Itáliába ment tanulmányútra, ahol az olasz
művészet jelentős alkotásai segítették művészetének
fejlődését – többet közülük le is másolt. a tízéves itá-
liai tartózkodásból hazatérve már híres és elismert fes-
tőként dolgozott. Képeiért annyiszor száz aranyat kért,
ahány napig dolgozott rajtuk. Számos kitüntetést és
nemesi címet kapott, sőt lovaggá is ütötték.
a nagyszámú megrendelésnek csak úgy tudott ele-
get tenni, hogy tehetséges munkatársakat foglalkoz-
tatott. Gyakran csak a színvázlatot készítette el saját
kezűleg, és legfeljebb a végső munkálatoknál festette
meg az arcokat és a kezeket. Bármilyen témájú képet
kérhettek tőle, könnyedén megtervezte a kompozí-
ciót, lehetett az portré, akt, mitológiai vagy bibliai tör-
ténet, vagy akár szerelmi jelenet is. fáradhatatlan
munkájának eredményeként több mint kétezer fest-
ményt hagyott az utókorra. Több képen is megörökí-
tette első feleségét, Isabella Brandtot, és második fe-
leségét, Heléne fourmentet. Sokszereplős festményei
közül jelentős a Medici Mária életének eseményeit
feldolgozó, 21 nagyméretű képből álló sorozat.
Pieter Pauwel Rubens (
– )
Pieter Pauwel Rubens:
Leukippidák elrablása
(1618 körül), olaj, vászon, 209×228 cm,
München, alte Pinakothek
E mitológiai témát feldolgozó festmény Argosz királya, Leukipposz lányainak elrablását ábrázolja. A két
dioszkurosz (Zeusz ai), Castor és Pollux éppen megragadják a két lányt, akik kétségbeesetten próbál-
nak menekülni. A megvadult lovakat két kis amorett (szárnyas gyermekalak) tartja féken, míg a fér ak
a szenvedélyes küzdelemmel vannak elfoglalva. A művész a szereplők tükörképszerű elrendezésére és
a szeszélyesen kanyargó vonalakra, az ún. arabeszkhatásra* építette az ellentétes irányú mozdulatokat
megjelenítő kompozíciót. Az egymásba fonódó szereplők befoglaló formája egy kör; a kavargó mozdu-
latok a körön belül maradnak. A kör a végtelen mozgás érzetét kelti, amelyet kissé lefékez a lányok ki-
felé irányuló tekintete. A párokat egy átlós vonal választja el egymástól. A nők ívesen hajló teste az el-
távolodás és menekülés szándékát fejezi ki. A zsúfolt kompozíció ellenére a mozdulatok és a színfoltok
aránya megteremti a képi egyensúlyt.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 59
8/2/13 12:43: