Basic HTML Version
86
Az angol romantikusok
Blake, a látomások festője
William Blake képzeletgazdag művészete nem a természet megfigye-
lésére épült. elvetette az élethűségre törekvő akadémikus művészetet,
és a belső látomásai szerint úgy festette meg a formákat, hogy azok
a pillanatnyi lelkiállapotát és szabadságvágyát tükrözzék. Stilizált, mo-
numentális hatású alakjai nem követik az anatómiai arányokat, ezért
egyesek bolondnak, mások különcnek tartották. Stílusa befolyásolta a
preraffaeliták művészetét, akik Blake-hez hasonlóan hajlottak a miszti-
kus és szimbolikus értelmű témák felé, és kedvelték a valóságtól eltérő
dekoratív kidolgozást is. alkotásainak fantasztikus, látomásszerű témái
miatt Blake a 20. századi szürrealizmus előfutárának is tekinthető. Blake
nemcsak képzőművészként, hanem költőként is ismert. Versesköteteit
saját rézmetszeteivel illusztrálta és maga nyomtatta ki.
Constable, a tájképfestő
a 18. század végéig a tájképfestést mellékes művészeti
ágnak tartották. Nagy változást jelentett néhány angol
romantikus festő művészete, akik életcélnak tekintették
a tájképfestést.
„A természet festőjének korlátlan lehető-
ségei vannak”
– írta egy barátjának 1802-ben Constable.
a festő az angol falusi élet egyszerűségét, idillikus szép-
ségét örökítette meg romantikus-naturalista stílus-
ban. Képeit a műteremben festette a szabadban készí-
tett olajvázlatok alapján. a természet megfigyelésekor
felismerte, hogy a fényviszonyok befolyásolják a táj
hangulatát, ezért ennek érzékeltetésére új festői stílust
fejlesztett ki. a levegő vibrálásának ábrázolásával pél-
daképül szolgált a francia barbizoni
plein air
festőknek
és az impresszionistáknak.
Turner, a tenger festője
Turner kedvelt témái közé tartozott a viharos tenger
háborgó hullámainak, a naplemente vörös színhangu-
latának, a felhőkön átszűrődő napsugaraknak és a szél
erejének bemutatása. a nyugtalanul kavargó, dinami-
kus, lendületes ecsetvonásokkal festett képei drámai
hatást keltenek. Szinte érezzük a szél süvítését, a hullá-
mok erejét, a párás levegőt, látjuk a fénylő, nedves fe-
lületeket, és ezáltal átérezzük a kép hangulatát. Turner
festészete nagy hatással volt az impresszionistákra, akik
az ő festészetében fedezték fel, majd maguk is alkal-
mazták a fény különböző anyagokra gyakorolt hatását.
William Blake
(viljem blék; 1757–1827):
A Napok Őse
(1794), 23,3×16,8 cm, akvarellel
színezett rézmetszet, London, British Museum
A Napok Őse
című alkotás központi alakja az ősz hajú, hosszú szakállú Teremtő Isten, aki a világ terem-
tése előtt felméri a terepet. A kezében tartott körzővel talán a földgolyó méretét próbálgatja? Alakját a
végtelen, sötét űrből kiemelkedő tüzes napkorong hangsúlyozza. Blake a sötét háttérrel jelképezett Go-
noszt és a világos színfoltként tündöklő Jót, a Teremtőt a
Tigris
című versében is megörökítette.
John Constable
(dzson konsztébl; 1776–1837):
Szénásszekér
(1821),
olaj, vászon, 130×185 cm, London, National Gallery
William Turner
(viljem törner; 1775–1851):
A „Téméraire” cirkálót utolsó
útjára vontatják
(1838), olaj, vászon, 91×122 cm, London, National Gallery
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 86
8/2/13 12:45: