Basic HTML Version
88
a történelmi festészet kialakulását a politikai és a társadalmi változások
befolyásolták. a nemzeti függetlenségért folytatott harcok eseményeit és
a polgári átalakulás időszakát több ország festői is megörökítették alkotá-
saikon. a reménytelenül elkeseredett embereket a művészek buzdították
kitartásra a történelmi hősök példamutató magatartásának ábrázolásá-
val. az eseményeket gyakran a jelképek nyelvén ábrázolták: a kompozí-
ció középpontjába allegorikus személyt vagy a régi korok hőseit állították.
a mozgalmas, sokfigurás, zsúfolt kompozíciók többnyire a harcot vívó, ül-
dözött ember tragikus életét és szenvedéseit jelenítették meg.
Eugéne Delacroix:
(özsen dölákroá; 1798–1863):
A szabadság vezeti a népet
(1830), olaj, vászon, 260 × 325
cm, Párizs, Louvre
Delacroix festői stílusára nagy hatást gyakorolt Géricault és Tiziano,
de az igazi eszményképe Rubens volt. Művészi hitvallása szerint
„a képzelőerő a művész legfőbb erénye”,
ezért nem a történelmi hű-
ségre és a részletek pontosságára, hanem a lényeg megragadására
és a mondanivaló kiemelésére fektette a hangsúlyt. Művészetelmé-
leti munkássága is jelentős volt. Ő fedezte fel elsőként a színre exek
szerepét, a színek egymásra gyakorolt hatását és az árnyékok szí-
nességét. A romantikus stílusra jellemző szenvedélyes hangvétel
jellemzi
A szabadság vezeti a népet
című festményét is, amely az
1830-as júliusi forradalom eseményeit örökíti meg. A cselekmény
helyszíne a párizsi barikád. Az érzelmekkel telített, mozgalmas, zsú-
folt kompozíciójú képen a valóságos események keverednek a jelké-
pes személyekkel és formákkal. A háromszög-kompozíció csúcsán,
a kép középpontjában a Szabadság allegorikus nőalakja áll. Jobb ke-
zében a Francia Köztársaságot jelképező trikolort, bal kezében pedig
egy puskát tart. Hősies alakja kiemelkedik a tömegből. Dinamizmusa
bátorságra serkenti a forradalmárokat, akik között polgárok, munká-
sok és diákok is harcolnak. Jelentőségét a feléje irányuló tekintetek és
formák is hangsúlyozzák. Az átlós kompozíció elkülöníti egymástól
a harcolók tömegét és a füstölgő háttérből kimagasodó géniuszt.
A puskaporfüstös háttérben a Notre-Dame tornyai látszódnak.
A történelmi festészet
Hasonlítsd össze a
Szabadság vezeti a népet
és az
Egri nők
című festményeket! Gyűjtsd össze a megadott szempontok
szerint a közös jellegzetességeket! (Szempontok: téma,
a cselekmény mondanivalója, a szereplők jellemzése, kom-
pozíció, színhasználat.)
Székely Bertalan
(1835–1910):
Egri nők
(1867), olaj, vászon,
226,5 × 176,5 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
A magyar történelmi festészet legszebb képei az 1849–49-es forradalom és szabad-
ságharc bukása és a kiegyezés közötti időszakban készültek. A művészek témaválasz-
tásukkal a szabadságharc bukására, a megtorló intézkedésekre és az ártatlanul bör-
tönben raboskodó emberek szenvedéseire utaltak.
Az önkényuralom idején készült szimbolikus tartalmú festmény az egri nők példamu-
tató magatartásának ábrázolásával a nemzeti összefogásra és ellenállásra buzdít.
A téma 1848-ra utal: habár a szabadságharc elbukott, az egriek elkergették
a törököket. Székely Bertalan egy 1552-ben megtörtént eseményt dolgozott fel. Dobó
István, az egri vár kapitánya a várvédő fér ak és a lelkesen harcoló nők segítségével
meghátrálásra kényszerítette a török csapatokat. Az alkotó így indokolta témaválasz-
tását és a kompozíciót:
„Egy történelmi festménynél nagyon fontos a megfestendő téma
legkifejezőbb jelenetét kiválasztani, majd ezt a leghatásosabb kompozícióban megörökí-
teni. Irányadó volt a nő tevékenységének motiválása. Az, hogy nőies maradjon, azáltal
történt, hogy a dühöt is szeretetből származtattam, a férjét bosszulván meg. A bal kéz a
haldokló férj kezét tartja, a jobb az ezen kézből átvett kardot. A nő hősiességét növeli az
is, hogy elöl az ellenség, hátul a tűz, és a két baj között is megállja a helyét.”
A képi feszültséget az ellentétes csoportok szembeállításával fokozta a festő. A bás-
tyafal átlós vonala elválasztja egymástól a küzdő nőket és az alulról támadó törökö-
ket. A kompozíció úgy épül fel, hogy a támadók létráról lezuhanó alakja a sziklaszirt-
ről visszacsapódó hullámokra emlékeztet, a védők csoportja pedig a hullámokat
visszaverő sziklákat juttatja az eszünkbe. A jelenet drámaiságát a nőalak középpontba
állításával, a parázslóan meleg színekkel és a háttérben füstölgő várral, a harc forga-
tagát a szenvedélyesen lendületes ecsetkezeléssel fokozta a festő.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 88
8/2/13 12:45: