Basic HTML Version
89
Madarász Viktor:
Hunyadi László siratása
(1859), olaj, vászon, 243×312,5 cm, Buda-
pest, Magyar Nemzeti Galéria
A magyar pietà
A festmény a magyar történelmi festészet legmegrázóbb alkotása. 1859-ben megnyerte a magyar
történelmi festménypályázatot, majd két évvel később a párizsi Szalonban is aranyérmet kapott.
A kép helyszíne a budai Vár gótikus kápolnája. A ravatalon Hunyadi László lepellel letakart holtteste
fekszik. A trónját féltő V. László – esküjét megszegve – 1457. március 16-án lefejeztette a budai Vár
piacterén. A holttest lábánál két gyászoló nő kuporog összeborulva. Hunyadi László anyja – Szilágyi
Erzsébet – mély fájdalmát magába fojtva öleli át a jegyesét, Gara Máriát. A sötét háttérből kivillanó
sápadt arcára iszonyat ül, amint búcsúzásképpen a lepelre helyezi a rózsakoszorút a véres pallos
mellé. Tétova mozdulatában a helyzet megmagyarázhatatlanságát érezhetjük.
A sötét tónusú képből vádlón emelkedik ki az ártatlanul lefejezett Hunyadi László fehér lepellel leta-
kart teste, amely alatt sejtelmesen rajzolódnak ki a formák.
A kép előterébe állított ravatal monumentálissá teszi a testet. A halványan világító gyertya lángja
döbbenetes hatású sötét-világos kontrasztot teremt. A közeli gyertyatartó elhelyezése sem véletlen,
hiszen elválasztja a fejet a testtől. A lepelre helyezett véres kardhoz hasonlóan, felkiáltójelként emlé-
keztet az igazságtalan kivégzésre. Madarász Viktor minden festői eszközt bevetett annak érdekében,
hogy a kép nézője is érezze az igazságtalanság miatti rettentő döbbenetet és a hozzátartozók által
átélt gyász mélységét. A kép története és szereplői a jelképek nyelvén utalnak a magyar szabadság-
harc leverésére és a megtorlás időszakára.
A Bach-korszak terrorja éppen olyan igazságtalan volt, mint Hunyadi László halála, ezért a festményt
magyar pietànak, avagy a mártírjait sirató nemzet ravatalának is nevezhetjük. A kompozíción keresz-
tül Madarász Viktor a hitszegő V. Lászlóval együtt az aradi tizenhárom hóhérjait is elítéli. Az elnyomás
idején a reakció éberen gyelte a művészek tevékenységét, ezért csak jelképes eszközökkel buzdít-
hatták a népet a hazaszeretetre és a függetlenség visszaszerzésére. Az emberek a sorok és a jelképek
között olvastak, és megértették az allegorikus célzásokat.
Hunyadi László elítélését és halálát számos művész feldol-
gozta, pl. Benczúr Gyula:
Hunyadi László búcsúja
(olajfest-
mény, 1866), Arany János:
V. László
(ballada, 1853), Pető
Sándor:
A király esküje
(vers, 1848), Erkel Ferenc:
Hunyadi
László
(opera, 1844).
1. Olvasd el Arany János
V. László
és Pető Sándor
A király
esküje
című művét!
2. Hasonlítsd össze a versek tartalmát Madarász Viktor fest-
ményével (téma, hangulatfestő részletek)!
3. Milyen jelképekkel érzékeltették a költők a tragikus tartal-
mat, és milyen képi jelképeket alkalmazott a festő?
a romantikus stílusú magyar történelmi festészet
egyik legnagyobb alakja. forradalmi hagyományokat
őrző családban nőtt fel, ezért természetes volt szá-
mára, hogy a szabadságharc kezdetekor beáll a hon-
védseregbe. a szabadságharc leverése után hamaro-
san a bécsi akadémián tanult festészetet, majd
1856-tól Párizsban folytatta művészeti tanulmányait.
Jelentős műveit az itt töltött tizennégy év alatt al-
kotta akadémikus-romantikus stílusban (
Zách Felicián,
Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt,
1859;
Zrínyi és Frangepán
a bécsújhelyi börtönben,
1864;
Dobozi és hitvese,
1868;
Dózsa népe,
1868). Hazatérte után a hazai kritika ellen-
ségesen fogadta stílusát, és ekkor már elsősorban
csak portrékat festett.
Madarász Viktor (
– )
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 89
8/2/13 12:45: