Basic HTML Version
9
az akadémizmus a 19. századi polgárság hivatalos művészete volt.
a18–19. századiművészeti akadémiák szemléletéhezmereven ragaszko-
dó művészeti irányzat. Legfontosabb feladatának a hagyományos kom-
pozíciós módszerek megőrzése mellett a rajz-, festő- és mintázókészség
tökéletes elsajátítását tekintette. Különösen fontosnak tartotta a klasszi-
kus művészet formajegyeit – a színpadias kompozíciót, a részletgazdag
kidolgozást és az anyagszerű festésmódot – megismerni és alkalmazni.
az akadémizmusnak két fő központja működött európában. fő képvi-
selője a müncheni akadémia tanára, Karl von Piloty volt, míg Bécsben
Hans Makart művészete volt az irányadó. a magyar művészek többsége
– mint például Székely Bertalan, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Szinyei
Merse Pál, Munkácsy Mihály – a müncheni akadémián tanult.
Benczúr Gyula, a virtuóz festő
Legnagyobb szabású történelmi festményét a főváros megrendelésére készítette Benczúr Gyula az
1896-os millenniumi ünnepségre. A Műcsarnokban rendezett kiállítás fő látványossága volt a
Buda
visszafoglalása 1686-ban
című festménye. A kép a 150 éves török rabság alól felszabadult magyarság
hősiességének állított emléket. A témát nem csatajelenettel, hanem egy gáláns kompozícióval oldotta
meg a művész, ahol az ünneplésre helyezte a hangsúlyt. A győztes sereg a Gellért-hegyen tartott ün-
nepély után a vár déli kapuján áthaladva vonul a palota irányába. A festmény jobb szélén a rövidülés-
ben ábrázolt, barna lovon ülő magyar huszár kürtszóval hirdeti a győzelmet. A ló átlós vonala a fehér
lovakon ülő vezérekhez irányítja a néző gyelmét, majd továbbvezeti a tekintetet a várkapu világos
tónusú nyílásához. Elöl a felmentő sereg élén álló Lotharingiai Károly fővezér, mögötte Savoyai Jenő
és Miksa bajor választófejedelem, körülöttük a magyar főurak csoportja látható. A győztes vezérek
előtt a legyőzött törökök – az előtérben a vár utolsó védője, az ősz szakállú Abdurrahman pasa –
holtteste fekszik. Benczúr kiemelt hangsúlyt adott a magyar hősöknek. A festmény középpontjába
a sebesült Petneházy Dávid kuruc ezredest állította, akit felkötött karral, kivont karddal ábrázolt.
(A hagyomány szerint ő ért fel az ostromlók közül elsőként a várba.) Mögéje a keresztet tartó barátot
festette. A bal szélen megkötözött török rabok, a jobb szélen az éljenző győztes katonák csoportja zárja
a jelenetet. A kép anyagszerű festésmódja a müncheni akadémia hatását mutatja, a mozgalmas kom-
pozíció és a színhasználat Rubens festészetét, a csillogó felületek virtuóz érzékeltetése pedig Tiepolo
stílusát idézi. Benczúr Gyula nemzeti érzelmektől telített történelmi kompozícióit a virtuóz technikai
tudás, az anyagszerű festésmód, a színpadias beállítás és a mozgalmas, továbbá gyakran zsúfolt kom-
pozíció jellemzi. Az ábrázolásokról a millenniumi éveket jellemző lelkesedés és életöröm sugárzik.
Akadémizmus
Benczúr Gyula Karl von Piloty tanítványaként a mün-
cheni akadémián sajátította el az akadémikus festé-
szet szabályait, majd Olaszországban és franciaor-
szágban tett tanulmányutat. első sikerét a
Hunyadi
László búcsúja
című festménnyel érte el 1866-ban.
1875-ben a
Vajk megkeresztelése
című alkotásával
megnyerte a történelmi festmények országos verse-
nyét. 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián taní-
tott. Hazatérve megalapította az első magyar mű-
vészképzőt, és hamarosan Magyarország elismert
festőjévé vált. Életművének nagy részét a történelmi
festmények és a portrék alkotják, de mitológiai tárgyú
képeket is festett. a
Buda visszafoglalása
című monu-
mentális művének sikere után elhalmozták megren-
delésekkel. Bravúros festői stílusát elsősorban arcké-
pek és önarcképek őrzik ebből az időszakból. akkor is
hű maradt az akadémizmus stílusához, amikor a leg-
több festő már
plein air
stílusban, a természetben al-
kotott.
„Miért akarják, hogy plein airt fessen az ember,
ha nem felel meg a természetének? Nekem nem felel
meg, ezért nem csinálom.”
Tudta, hogy az ő erőssége a szigorú kompozícióban,
nem pedig a spontán képalkotásban rejlik.
a nagyszabású történelmi festmények készítésekor
alapos kutatómunkát végzett annak érdekében, hogy
korhűen ábrázolja a viseleteket és a fegyverzetet.
a karakterek kiválasztásához számos vázlatrajzot ké-
szített, és a korabeli ábrázolásokat is felhasználta a hi-
teles megjelenítés érdekében. Tökéletes rajztudása
és kitartása biztosította, hogy minden feladatot hi-
bátlanul oldjon meg. Pályafutása során számos mű-
vészeti díjat nyert. 1910-ben a Magyar Tudományos
akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Benczúr Gyula (
– )
Benczúr Gyula:
Buda visszafoglalása 1686-ban
(1896),
olaj, vászon, 356 × 705 cm, Budapest, Magyar Nemzeti
Galéria
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 90
8/2/13 12:45: