Basic HTML Version
98
az impresszionisták 1874-ben rendezték első közös kiállításukat, me-
lyen Claude Monet, Camille Pissarro, auguste renoir, alfred Sisley, edgar
Degas, Paul Cézanne és még néhány kevésbé ismert festő is részt vett.
a kritikusok botrányosnak ítélték a képeket, és élesen kritizálták a fes-
tőket. a kiállítás vicclapok csemegéjévé vált. a legbotrányosabb fest-
ménynek Monet
Impresszió, a felkelő nap
című művét találták. erről
a képről kapta a stílus is az impresszionizmus elnevezést.
Az impresszionista stílus jellemzői:
• A festmények a szabadban készültek, és a látvány hangulatát, a pilla-
natnyi benyomást (impresszió) rögzítették. a szabadtérenmegkezdett
festményeket nem műteremben, hanem a helyszínen fejezték be.
• Gyors festési stílus, lendületes ecsetkezelés, részletek nélküli kidolgo-
zás és a tiszta, ragyogó színek használata. Kevés fekete színt használ-
tak, vagy egyáltalán nem dolgoztak vele.
• A fénykép pillanatfelvételéhez hasonló dekomponált festmények.
• A légkör remegését érzékeltették a vízről visszatükröződő szórt fé-
nyek megjelenítésével és a reflexszínek alkalmazásával.
• Színes árnyékokat festettek a Chevreul (sevről)-féle szimultán kont-
raszt törvénye szerint. (Szemünk egy adott szín nézésekor egyidejű-
leg létrehozza annak kiegészítő színét, amely csak szemünkben van
jelen, a valóságban nem létezik. a kiegészítő színpárok egymás mellé
kerülve felerősítik egymás színerejét.)
• Az elmosódott kontúrok miatt az összhatás és a kép hangulata csak
távolabbról nézve érvényesül (optikai színkeverés).
• Képsorozatot készítettek ugyanarról a témáról különböző napszakok-
ban, és a különböző fényviszonyokat a látvány élményének megfele-
lően rögzítették (Monet:
Roueni katedrális
sorozat). a látványt a fény
mennyisége és minősége (az atmoszféra) befolyásolta. Valőröket
(a színek különböző világossági fokozata) alkalmaztak az atmoszféri-
kus hatások ábrázolásához. Világos, fénytől ragyogó képek készültek.
Impresszionizmus
Claude Monet
(klód moné; 1840–1926):
Impresszió, a felkelő nap
(1872), olaj, vászon,
91×63 cm, Párizs, Musée Marmottan
Édouard Manet:
Monet bárkája
(1874), olaj, vászon,
München, Neue Pinakothek
A kép
A festő műterme
alcímet kapta, mert Monet mindig a szabad-
ban, a táj hangulata által befolyásolva festette képeit. Egy csónakot
rendezett be műteremnek, és onnan gyelte a fény- és színhatásokat.
Claude Monet:
Roueni katedrális
(ruán; 1894), olaj,
vászon, 107×73 cm, Párizs, Musée Marmottan
Korabeli kritika az impresszionisták kiállításáról
„Mi a csudát festenek ezek az impresszionisták? Mit akarnak ábrá-
zolni? Nézzék csak, hiszen ezek nem emberi alakok, hanem szétfo-
lyó, tarka színfoltok, és ugyanígy festik a fát, az eget, a folyót. És
mindezek tetejében a fák lilák, az ég sárga, az emberi test zöld meg
piros, a folyó pedig […] te jó ég! Ez folyó akar lenni? Hiszen ez egy
formátlan ködfolt, pacsmagolás, mázolmány, kontármunka! Miért
állítják ki annak a képét, akinek fogalma sincs a festészetről? Ez
hallatlan!”
A gúnyos megjegyzésekre Monet így válaszolt:
„Szerencsétlen vakok, akik a ködben tisztán akarnak látni.”
Határozd meg, hogy melyek a
plein air
és az impresszionista stílus fő különbségei!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 98
8/2/13 12:45: